Hogyan állja meg Semmelweis Ignác munkája a helyét mai visszatekintéssel, mit jelent a fertőzés elleni védelem terén elért sikere a jelenkor és a jövő számára? – ezt a kérdést járta körül dr. Didier Pittet svájci epidemiológus szakértő a Semmelweis 250 Klinikai Konferencia második napjának nyitóelőadásában.

Az online Semmelweis 250 Klinikai Konferencia második napját dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes, a főszervező Klinikai Központ elnöke nyitotta meg, röviden összefoglalva az első nap eseményeit. Felidézte, hogy a délelőtti két plenáris szekció után, melyben a COVID-19, illetve a kardiovaszkuláris orvoslás témakörét tárgyalták meg, a délután folyamán a poszterszekciókra került sor. Ezután bemutatta a nap első előadóját, dr. Didier Pittet epidemiológus professzort, a Genfi Egyetemi Kórház és Orvostudományi Kar munkatársát, az intézmény fertőzésellenőrzési programjának és WHO Együttműködési Központjának az igazgatóját. „Dr. Pittet küldetésének vallja, hogy elősegítse a kézhigiéné és a betegbiztonság növelését és terjedését világszerte, ennek kapcsán készült Semmelweis Ignácról szóló elődásával a mai konferenciára” – mondta dr. Szabó Attila.

Dr. Didier Pittet „Semmelweis: 1818-2020” című elődásában felidézte Semmelweis Ignác életútját, munkásságát és jelentőségét a mai világ számára. Áttekintette a gyermekágyi lázat, ezt a 19. században titokzatosnak és halálosnak számító betegséget, annak terjedését, és bemutatta Semmelweis Ignác történetét, hogy miként fedezte fel a kór elleni védekezés titkát, a kézmosást, és hogyan sikerült ennek hatására csökkentenie a halandóságot, milyen kihívásokkal, nehézségekkel kellett megküzdenie. „Megállapíthatjuk, hogy tudományos módszere minden szempontból megállná a helyét ma is, a Bécsi Kórházban végzett munkája megfelelt az adatokon és bizonyítékokon alapuló orvoslás folyamatának, és tulajdonképpen az egyik első randomizált, bizonyítékokra alapozott és utánkövetett kutatásnak tekinthető” – fogalmazott dr. Didier Pittet.

Szót ejtett arról is, hogy kortársai szkeptikusak voltak Semmelweis Ignáccal szemben, és csak évtizedekkel később ismerték el világszerte a magyar tudós felfedezését, amit nehezen viselt. „Hogyan ítélnék meg az emberek, az utókor a tevékenységemet?” – Semmelweis eme képzeletben, önmagának feltett kérdésére fogalmazott meg válaszokat dr. Didier Pittet. Kiemelte, hogy Semmelweis munkája és felfedezése milliárdok életét mentette meg és menti meg a jövőben is, és utódai folytatják kutatásait, azzal a céllal, hogy minél több emberéletet tudjanak megmenteni. Arra is rámutatott, hogy ha ma élne, Semmelweis Ignác cikkei minden bizonnyal a legmagasabb impakt faktorú publikációkban jelennének meg.

A Semmelweis 250 Klinikai Konferencia második napján a nyitóelőadás után párhuzamos szekciókban tartanak előadásokat, olyan témakörökben, mint a transzplantáció, pulmonológia, fogászat, patológia, urológia és nőgyógyászat, melyet a nap végén a poszterdíjak átadása követ. A nyitónapról szóló rövid tudósításunk mellett nemsokára olvasható lesz egy beszámoló az első nap szakmai programjáról is. A második nap szakmai beszámolója szerdán várható honlapunkon.

Deme Tamás
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (kiemelt kép); Robert Koch Stiftung (dr. Didier Pittet portré)

Tovább a Klinikai Konferencia 2. napjáról szóló részletes beszámolóra →

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.