Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. július 28.
350845 Összes oltás
Tudományos konferencia keretében emlékeztek meg a 450 évvel ezelőtt született Pázmány Péter esztergomi érsekről, a Nagyszombati Egyetem megalapítójáról. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) által szervezett eseményen köszöntőt mondott mindhárom jogutódnak tekintett intézmény, így a PPKE, az ELTE és a Semmelweis Egyetem rektora.  

Dr. Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora köszöntőjében úgy fogalmazott, Pázmány Péter személye a magyar nép spiritualitását, világi és egyházi történelmét egyaránt jelentősen alakította. Emlékeztetett rá, hogy Schütz Antal teológus a négy legnagyobb magyar közé sorolta, Zrínyi Miklós, Széchenyi István és Prohászka Ottokár mellett. Szerzetes és pap, majd püspök lett, és volt tehetsége arra is, hogy igazi nagy teológussá, vagyis az emberi tapasztalat és tudás végső szintézisének alkotójává legyen – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy mindez tette nagy magyarrá, nemes személyiséggé, szellem- és lélekóriássá, nemzetünk nevelőjévé. Kitért arra, hogy Pázmány teológiai munkássága elsősorban három területet érintett: a spekulatív teológiát, az apologetikus kontroverz teológiát és a prédikációiban megfogalmazott gyakorlati, morális pasztorális, szemléletű teológiát. Ahogy a skolasztika fegyelmezett gondolkodásmódja áthatja Pázmány egész teológiáját, úgy életművében a hitvédelmi és gyakorlati pasztorális szempont is elválaszthatatlan egymástól – mutatott rá. „Pázmány születésének 450. évfordulója az emlékezésen kívül alkalom arra is, hogy örökségéből inspirációt kapjunk mai küzdelmeinkhez, katolikus egyházunk és nemzetünk felemeléséhez” – fogalmazott.

Dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora Pázmányról mint egyetemalapítóról szólt elsősorban. Kiemelte, hogy tettei generációk teljes láncolatára voltak és vannak ma is hatással. Emlékeztetett rá, hogy a Pázmány által létrehozott legrégebbi magyar universitas alapítólevelének kiállítására – évtizedes szervezést és tervezést követően – 1635. május 12-én került sor Pozsonyban, amellyel megalakult a Nagyszombati Egyetem. Pázmány olyan intézményt kívánt létrehozni, ami a katolikus vallás terjesztésén túl a magyar nemzet kultúráját is támogatja, és világiak is látogathatják – emlékeztetett. Az intézmény eleinte két karral, egy bölcsészeti és egy teológiai fakultással működött. Pázmány ugyanakkor hiába szerette volna a világi és egyházi vezetők által is elismertetni a Nagyszombati Egyetemet, felemás sikert ért el: II. Ferdinánd magyar király készséggel hagyta jóvá az alapítást, VIII. Orbán pápa arra való hivatkozással, hogy az új intézmény csak két karral rendelkezik, nem pedig néggyel, mint európai társainak többsége, megtagadta azt – idézte fel. Az intézmény utóélete ugyanakkor bebizonyította, hogy a bővülés csak idő kérdése volt, hiszen 1667-ben megalakult a jogi kar, majd 1769-tól az orvosképzés is elindult – emlékeztetett. Az egyetem 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött, és 1921-ben felvette alapítójának nevét. Dr. Borhy László kitért arra is: röviddel azután, hogy 1950-ben átnevezték Eötvös Loránd Tudományegyetemre, sor került a római katolikus hittudományi fakultás és az orvostudományi kar különválására is, amelyek azóta is önálló és sikeres egyetemként működnek. Pázmány alkotó szelleme a mai napig inspirációként szolgál, akár egyetemalapítóként, akár a magyar katolikus megújulás vezető alakjaként vagy kora kivételes írójaként emlékszünk rá – mutatott rá.

Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora egy Goethe idézettel –„A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak” – emlékeztetett arra, hogy három jelentős hazai egyetem, köztük a Semmelweis is, Pázmány Pétertől kapta meg ezeket a fontos gyökereket, a közös alapokat, amelyekre máig építkezni lehet, és amelyekből kiindulva szárnyalhatunk, elérhetjük ambiciózus céljainkat. Emlékeztetett arra, hogy a Nagyszombati Egyetem létrehozását Pázmány a legnagyobb alkotásának tartotta. „Mi, büszke utódok elmondhatjuk, hogy jól sáfárkodtunk a ránk bízott örökséggel, hiszen mindegyik utódintézmény az élvonalban áll a maga szakterületén” – jelentette ki. Felidézte, hogy a Pázmány által alapított Nagyszombati Egyetemen 1769-ben indult el az orvosképzés megszervezése, majd az oktatás öt tanszékkel kezdődött meg 1770-ben. A rektor hangsúlyozta: a Semmelweis Egyetem tisztelettel adózik azon meghatározó személyiségek sora előtt, akiknek köszönhetően azzá válhatott az intézmény, aminek ma ismerhetjük: hazánk és a régió vezető orvos- és egészségtudományi egyetemévé.

Emlékeztetett rá, hogy a szenátusi terem két kiemelt helyén függnek a Pázmány Pétert és Mária Teréziát ábrázoló festmények. „Az ő vigyázó szemeiktől kísérve hozzuk meg a jelen és a jövő fontos döntéseit” – mutatott rá. Kitért arra is, hogy e terem falai között történt meg korábban az Egészségipari-Biotechnológiai Science Park létrehozásának bejelentése, amelyben stratégiai partnere az intézménynek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is. A közös múltból építkezve az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel is számos közös együttműködés köt össze minket, az ELTE Természettudományi Karával közösen képezzük gyógyszerészeinket is – emelte ki. Mint fogalmazott, a közös tradíció kötelez és kijelöli célunkat, hogy a magyar egyetemek az európai felsőoktatási intézmények élvonalába kerüljenek.

A tudományos konferencián dr. Bitskey István, a Debreceni Egyetem professor emeritusa a Pázmány-életmű periodizációs kérdéseiről szólt, dr. Ajkay Alinka, a PPKE docense Pázmány és a vitapartnerek címmel, míg dr. Nagy László, a PPKE professor emeritusa Metszet, életrajz és panegyris lyrica Pázmány Péterről 1679-ből címmel tartott előadást. Szabó Ferenc S. J. jezsuita szerzetes Pázmány Péter teológiai műveiről szólt, dr. Báthory Orsolya (tudományos főmunkatárs, MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport) Pázmány Péter latin nyelvű életművét ismertette. Dr. Tusor Péter (egyetemi docens, MTA-PPKE, Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport-vezető) Pázmány Péter alakjáról a vatikáni történeti kutatások tükrében beszélt. Dr. Hargittay Emil (intézet- és kutatócsoport-vezető, egyetemi tanár, PPKE) az egyetem Pázmány Péterre vonatkozó kutatásaira tért ki.

Dobozi Pálma
Fotó: Szepesi Dóra
Kiemelt kép: Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.