Ma már Magyarországon akárhol vizsgáljuk a vírus jelenlétét, találunk pozitív eseteket – érzékeltette az aktuális helyzetet dr. Merkely Béla rektor, aki a házigazda Semmelweis Egyetem nevében köszöntötte a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete szervezésében megvalósult COVID-19 járvány szimpóziumot. Mint fogalmazott, a vírus – amellett, hogy emberéleteket veszélyeztet és a világ minden fontos iparágára, gazdasági folyamatára hatással van – folyamatosan arra késztet bennünket, hogy tanuljunk és gondolkodjunk. Janus arcúnak nevezte a vírust, utalva arra, hogy sok esetben kevés tünetet, enyhe lefolyású betegséget vált ki, miközben vannak olyanok, akiknél súlyos megbetegedés alakul ki, akár halálos kimenetellel. Előfordul az is, hogy egy érintett senkinek nem adja tovább a vírust, míg vannak szuperfertőzők, akik százas nagyságrendben fertőznek tovább másokat. A rektor kiemelte a maszkhasználat, a kézmosás és kézfertőtlenítés, az udvarias távolságtartás, továbbá a szisztematikus, jól átgondolt szűrések fontosságát, amelyekkel emberi életek menthetők meg. „Mindennél nagyobb szüksége van Magyarországnak arra, hogy értőn és körültekintően, tanulva a tapasztalatokból viselkedjünk és cselekedjünk” – fogalmazott.
Dr. Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgató-helyettese „COVID-19 világjárvány: tények, tanulságok, perspektívák” című előadásában rámutatott: a mostani pandémia ismét bebizonyította, hogy a határokon átnyúló fertőzéseket csak nemzetközi összefogással lehet leküzdeni. Elismerését fejezte ki, hogy Magyarország az első hullámban sikeresen teljesített. Emlékeztetett arra, hogy Vuhan 2019. december 31-én jelentette be az első eseteket a médiában, a WHO pedig már 2020. január 1-jén felállította az ún. incidens menedzselő struktúrát, január 5-én tájékoztatta a világ országait és már január 30-án egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. „Azóta nyolc hónap telt el, sokat tanultunk a vírusról, az esetek száma változatlanul emelkedik; ahol pedig sikerült visszaszorítani az első körben, ott a második hullámra készülnek az országok” – mondta, hozzátéve, hogy ez így lesz mindaddig, amíg nem találjuk meg a megfelelő védőoltást és gyógyszereket, és nem tartjuk be teljes körűen az előírt közegészségügyi és járványügyi intézkedéseket. „Meg kell tanulnunk együtt élni a vírussal, amiben mindenkinek nagy felelőssége van egyéni és kormányzati szinten egyaránt” – tette egyértelművé.
Dr. Jakab Zsuzsanna előadásában áttekintette miként áll össze a WHO által irányított globális koordináció jelen helyzetben. A WHO segíti a globális szolidaritást, az időben történő cselekvést és az evidenciákon alapuló döntéshozatalt – ismertette. Szólt arról is, hogy a vakcinák területén a WHO-nak 170 fejlesztésről van tudomása, több ezek közül 3. fázisú kipróbálás alatt áll; gyógyszereknél 1700 kísérlet folyik, diagnosztikában 50 teszt van értékelés alatt. Nagyon fontos kérdés, hogy miként tudja a világ megvalósítani az egyenlőség és a korrektség talaján álló megosztást – fogalmazott a főigazgatóhelyettes. A nemzetközi szolidaritás fontosságát kiemelve hangsúlyozta, hogy egy ország sem lesz addig biztonságban, amíg nincs mindenki biztonságban. A főigazgatóhelyettes elmondta, a legtöbb tudós arra számít, hogy 2020 végén, 2021 elején várható majd, hogy elkészül a vakcina és el lehet kezdeni terjeszteni. Dr. Jakab Zsuzsanna a COVID-19 elleni küzdelem mellett azt is kiemelte, hogy folytatni kell a prevenciós és szűrési programokat.
Dr. Vokó Zoltán, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának igazgatója a „COVID-19 fertőzöttség és átfertőzöttség Magyarországon 2020 májusának első felében” című előadásában az országos, reprezentatív koronavírus szűrővizsgálat, a H-UNCOVER hátterét és módszertanát ismertette, továbbá a főbb eredményeket, valamint ezek alapján a tünettan és a kontaktok jelentőségét.
A vizsgálatot az egyetem vezetésével a négy orvosképző intézmény és a Központi Statisztikai Hivatal végezte, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával. Rámutatott arra is, hogy a H-UNCOVER alapján a tünettan vizsgálata segíthet a klinikai tüneteken alapuló szűrés költséghatékonyságának javításában. Szólt arról is, hogy a május első két hetében végzett vizsgálat azt mutatta: a külföldi utazás, a tömegközlekedés-használat, a fertőzött vagy karanténra kötelezett személlyel való kontaktus, valamint a munkahelyen több mint 15 munkatárssal való találkozás mintegy duplájára emelte a fertőződés kockázatát.
Dr. Oroszi Beatrix, az ITM vezető epidemiológusa „A hazai COVID 19 járvány epidemiológiai jellemzői és a járványfolyamat modellezésének tapasztalatai” címmel tartott előadást. Röviden bemutatta a járványmatematikai modellező és epidemiológiai munkacsoport tevékenységét, ami az egyike annak a 17 tudományos projektnek, amit az ITM elindított a koronavírus okozta járvány kezdetén. Az epidemiológus szólt többek között az első járványhullám legfontosabb tanulságairól. Példaként említette, hogy az első hullám során a kormányzati intézkedések hatására bekövetkezett 60-90 százalékos kontaktuscsökkenésnek – amelynek szükségességét járványmatematikai számítások is megalapoztak – nagy szerepe volt abban, hogy kontroll alá került a járvány. A vírus terjedését jelző ún. R-érték (ami megmutatja, hány embernek adja tovább átlagosan egy fő a fertőzést) augusztus elején mozdult el ismét az 1 körüli biztonságos tartományból. Az aktuális helyzetről elmondta: a második hullám erősebbnek tűnik, az elmúlt időszakban voltak napok, amikor több fertőzöttet regisztráltak, mint az első hullám csúcsnapjain. Szintén megfigyelhető, hogy dominál a közösségi fertőzés és jellemzően most egyelőre nem az idősebbek, hanem a fiatal korosztály az érintett. Ismertette a megfékezésre tett javaslatokat is, hangsúlyozva, hogy a visszaszorítás, lassítás stratégiáját – amely minden egyéb megfontolás felett dominál – olyan kockázatarányos intézkedésekkel kell kialakítani, amelyek a negatív gazdasági következményeket a lehető legalacsonyabb szinten tartják.
Dr. Ádány Róza, a programot szervező Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete elnöke zárszavában egyebek mellett aláhúzta: a COVID-19 elleni védekezés mellett nem szabad elfeledkezni az egyéb fontos és sürgető népegészségügyi feladatokról és kötelezettségekről. Bejelentette azt is, hogy az egyesület következő elnökévé a közgyűlés dr. Vokó Zoltánt választotta meg.
(Az egyes előadásokhoz készített prezentációk az előadáscímekre kattintva letölthetők.)
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem