Mindössze három főnek lett pozitív a PCR-tesztje a mintegy 10 500-ból a 2020. május 1-16. között végzett, a Semmelweis Egyetem vezetésével megvalósult országos, reprezentatív koronavírus szűrővizsgálat keretében. Emellett hetven főnél mutatta a vérvizsgálat azt, hogy átesett a COVID-19 betegségen. A sajtótájékoztató keretében nyilvánosságra hozott végleges eredmények megerősítik, hogy mind az aktív fertőzöttek száma, mind az átfertőzöttség alacsony volt Magyarországon az “újranyitás” pillanatában, ami az időben bevezetett és a lakosság által betartott korlátozó intézkedéseknek köszönhető. Az orvosképző egyetemeken a továbbiakban is folyamatosak az újtípusú koronavírussal kapcsolatos szűrővizsgálatok annak érdekében, hogy őrszemként pontosan előre tudják jelezni az esetleges második hullám megjelenését. 

A nemzetközi viszonylatban is jelentős kutatás alapvetően azt a kérdést vizsgálta, hogy a járvány lecsengésekor, a lazítás megkezdése előtt mekkora volt az újtípusú koronavírussal fertőzött személyek száma hazánkban, illetve hányan fertőződtek meg a járvány során és szerezhettek immunitást a vírussal szemben.

A Központi Statisztikai Hivatal által kiválasztott 17 787 főből 10 575 fő tett eleget a meghívásnak és vett részt a 2020. május 1-16. közötti vizsgálatokban és adott mintát legalább az egyik vizsgálathoz. Közülük 10 474-en a vizsgálati kérdőívet is kitöltötték, így ők alkotják a felmérés vizsgálati populációját. A 13 százalékos kerethibát figyelembe véve a részvételi arány így 67,7 százalék volt. A felmérés reprezentatív a magánháztartásokban élő teljes 14 év feletti hazai lakosságra. A részvevőktől az aktuális fertőzöttséget kimutató, orr- és garatmintán alapuló PCR-teszt mellett vért is vettek annak kimutatására, hogy korábban átestek-e a fertőzésen, valamint kérdőívet is kitöltöttek.

A vizsgált személyek közül 3 főnek lett pozitív az aktuális új koronavírus fertőzöttséget mutató PCR tesztje és 70 főnél mutatta azt a vérvizsgálat – melyet az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Ügynökség által engedélyezett nagy megbízhatóságú immunológiai teszttel végeztek –, hogy átesett a SARS-CoV-2 okozta fertőzésen. Mindez a teljes 14 éven felüli, nem valamely intézményben élő magyar lakosságra vetítve azt jelenti, hogy az aktív fertőzöttek száma 2 421-re becsülhető a vizsgálat időszakában, míg a szeropozitív, vagyis fertőzésen átesettek személyek száma 56 439-re tehető. Így mind az aktív fertőzöttségi ráta (2,9 fő 10 ezer lakosból), mind pedig az átfertőzöttség aránya (68 fő 10 ezer lakosból) alacsonynak mondható – jelentette be sajtótájékoztatón dr. Merkely Béla, a vizsgálatot vezető Semmelweis Egyetem rektora.

A kérdőívek eredményéből – a tünetek említése alapján – az látszik, hogy a vírussal fertőzöttek között jelentősen gyakoribb volt a szaglás- és ízlésvesztés, valamint az izom és ízületi fájdalmak. Azok között, akik átestek a fertőzésen gyakran említett tünet volt a légzésnehézség és a hasmenés és körükben valamelyest gyakoribb – 54,4 százalék – volt a krónikus betegségek előfordulása az átlagpopulációra jellemző 41,5 százalékhoz képest – ismertette. Tendenciózusan gyakoribb a fertőzés egyes társbetegségek esetén (magas vérnyomás, szívbetegség, krónikus tüdő-, máj- és vesebetegség).

A becslések azt mutatják, hogy az átfertőzöttség esélye valamelyest nő a korral, de ez statisztikailag nem igazolható az alacsony átfertőzöttség miatt. Hasonló, tendenciaszerű összefüggés volt érzékelhető a pozitív eredmény és a gyakori munkába járás, a karanténra kötelezett vagy ismerten fertőzött személlyel való kontaktus és a március 1-jét követő nemzetközi utazás között.

A vizsgálaton résztvevők átlagéletkora 48,7 év, 53,6 százalékuk nő, 46,4 százalékuk férfi volt; érdemi nemi különbségek nem voltak érzékelhetők a pozitív teszteredményt kapók között. A régiókat tekintve az átfertőzöttség legmagasabb értéke Budapesten volt (90/10 000 fő), a legalacsonyabb pedig Észak-Magyarországon (45/10 000 fő).

A vizsgálat a Semmelweis Egyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem részvételével, a Központi Statisztikai Hivatal együttműködésével, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósult meg. A szervezést, a mintavételt az Országos Mentőszolgálat, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a kormányhivatalok, az önkormányzatok, a háziorvosok, a körzeti megbízottak is segítették. Rajtuk kívül külön köszönet illet minden állampolgárt is, aki eleget tett a meghívásnak és – személyenként többszáz magyart képviselve – részt vett a felmérésben. A kiválasztott személyeket levélben, telefonon, ügyfélkapunk keresztül is megpróbálták elérni. Amennyiben így nem sikerült kapcsolatot teremteni, akkor személyesen keresték fel őket regisztrált címükön. A mintavételt a négy orvosi egyetem munkatársai végezték: 187 szűrőcsapat vett részt a munkában, akik 348 meghatározott szűrőponton, valamint 5 szűrőbusz és több mobil szűrőcsapat segítségével vették le a mintákat a résztvevőktől.

Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora hangsúlyozta: a kutatási eredményekből jól látszik, hogy a korán bevezetett, szigorú korlátozó intézkedések segíthettek megfékezni a járvány terjedését az országban. Szintén segíthetett az idősekre vonatkozó, időben bevezetett, specifikus korlátozások kihirdetése, és az is fontos volt, hogy a lakosság nagy arányban betartotta a korlátozásokat. A H-UNCOVER vizsgálat eredménye alapja volt a sikeres járványügyi exitstratégiának, az úgynevezett lazításnak Magyarországon. A jövőben fontos rendszeres időszakonként megismételni ezt a reprezentatív felmérést, különösen amíg nincs vakcina – emelte ki a rektor, hozzátéve, hogy az orvosképző egyetemek folytatják a szűrővizsgálatokat a járvány lecsengése után is, így továbbra is fontos őrszem (szentinel) funkciót látnak el a járványveszély ideje alatt.

Mag Kornélia, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese kiemelte: a KSH feladata, hogy a felhasználók számára megbízható, pontos adatokat szolgáltasson a döntéshozatalhoz. A felmérés eredményeként Magyarország koronavírus érintettségére vonatkozóan is rendelkezünk ilyen adatokkal, mely nemzetközi összehasonlításban is ritkaságnak számít – mutatott rá. Mint mondta, fontos volt, hogy ne csak országosan, hanem részletesebb, regionális és korcsoport szerinti bontásban is rendelkezzünk adatokkal. Kétlépcsős rétegzett mintát használtak, amelybe 489 település került be, ezt követően a meghívást kapó személyeket véletlen szisztematikus módon választották ki. Szólt arról is, hogy a szűrések elvégzésében a négy egyetem 1245 munkatársa és csaknem négyszáz önkéntese vett részt.

Dr. Berényi Ervin, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ elnöke kiemelte: az országos szűrővizsgálat végrehajtása során soha nem látott összefogás valósult meg az orvosképző egyetemek, a háziorvosok, a jegyzők, a polgármesterek, a kormányhivatalok között, és különösen jelentős logisztikát igényelt, hogy a mintát végzők az utolsó zsákfaluba is eljussanak. Mivel a vizsgálat bemutatta, hogy ha közösségbe megyünk, akkor nagyobb az esélyünk arra, hogy valamilyen módon megfertőződjünk, ezért a nyári szabadságok idején is nagyon meg kell fontolni, ki, hova megy – fogalmazott.

Dr. Sebestyén Andor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ elnöke kiemelte egyebek mellett azokat a megyéket, ahol 75 százalék feletti volt a részvétel: ezek Veszprém, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye, valamint Pest megye is megközelítette ezt az arányt. Ez sokak munkájának – köztük a médiának is – köszönhető, és arra is utal, hogy az emberek kíváncsiak voltak, hogy átestek-e a víruson, illetve megfertőződtek-e – mondta. Szólt a fertőzöttségben és átfertőzöttségben mutatkozó regionális különbségekről is. Budapesten kívül az átfertőzöttség Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön volt a legmagasabb, míg a fertőzöttség szintén a fővárosban, valamint Észak-Magyarországon, harmadik helyen pedig Közép-Dunántúl áll.

Dr. Lengyel Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központ elnöke összegezte, hogy az egyes régiókban milyen egyéb szempontok befolyásolták a fertőzöttséget. Az egyik ilyen volt az életkor, mely globálisan egyértelműen az idősek fertőzöttségét mutatja. Ugyanakkor a régiós elosztást tekintve, míg Kelet-Magyarországon valóban jellemző volt az idősek dominanciája, a központi és dunántúli régióban a fiatalok voltak többségben az átfertőzöttek között a határon átnyúló mobilitásnak köszönhetően. Ez arra utal, hogy Kelet-Magyarországra inkább behurcolták a vírust. Az elnök részletezte azt is, hogy a nemek aránya az átfertőzöttséget tekintve szignifikánsan nem különbözött, jóllehet Nyugat-Magyarországon és központi régióban minimálisan a férfi betegek voltak többen, Észak-Magyarországon pedig a nők, ám az adatok szignifikánsan nem különböznek, vagyis a nem nem befolyásolta az átfertőzöttséget.

Dr. Vokó Zoltán a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója újságírói kérdésre elmondta, a szennyvíz vizsgálatát a járvány fellángolásának monitorozásában kiegészítő vizsgálatként lehet alkalmazni, a szerológiai helyzet alakulásának követésének részeként.

Dr. Szabó Attila, az egyetem Klinikai Központjának elnöke, klinikai rektorhelyettes szintén újságírói felvetésre szólt annak jelentőségéről, hogy a mostani időszakban ne hűtsük túl a helyiségeket, ha kint forróság van, a belső hőmérsékletként a 25-26 fok az optimális.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a H-UNCOVER keretében további két keresztmetszeti szűrést terveznek elvégeznek 2021. május 1-jéig.

A sajtótájékoztatón bemutatott prezentáció ide kattintva letölthető. 

A sajtótájékoztató teljes videófelvétele itt megtekinthető. 

Dobozi Pálma, Dávid Orsolya
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.