A 250 éves Semmelweis Egyetem jubileumi évének keretében megrendezett szabadelőadás-sorozat, a Szenior Akadémia idei szemeszterének negyedik alkalmán a daganatkeltő vírusokat ismerhették meg jobban az érdeklődők. Dr. Schaff Zsuzsa, a II. Sz. Patológiai Intézet professor emeritája előadásában sorra vette a vírusindukált daganatokat, köztük a hepatitis B és C vírus okozta májgyulladást, a méhnyakrákot okozó humán papilloma vírust (HPV), de kitért a herpeszvírusokra is.

Dr. Schaff Zsuzsa, akadémikus, a II. Sz. Patológiai Intézet professor emeritája „A vírus eredetű daganatok” című előadásában kitért rá, hogy a rák egy több tényezős megbetegedés, mely kialakulásában a genetikán túl különböző fizikai, kémiai, virális és bakteriális faktorok is közrejátszanak. Szólt róla, hogy míg a WHO adatai szerint 2002-ben 11 millió volt az új daganatos megbetegedések száma, addig ez 2018-ra már 18 millióra emelkedett. A halálozás is nőtt, 7 millióról 9 millió fölé, a daganattal élők száma pedig 25 millióról 43 millióra változott. A daganatok előfordulását, illetve a halálozást tekintve első helyen a tüdőrák áll – ismertette az adatokat. Hazánkban a férfiaknál leggyakoribb a hörgő-, a bél-, illetve prosztatarák, a nőknél pedig az emlőrák.

Galéria

7kép

Mint arra dr. Schaff Zsuzsa rámutatott, a genetikai mutációk mellett egyéb tényezők is szükségesek a daganat kialakulásához: a biológiai kórokok például a rák 15-20 százalékban játszanak szerepet. A vírus okozta daganatok között említette az elsődleges májrák egyik fő okozóját, a hepatitis B és C vírust. Hozzátette: ezt nem szabad összekeverni a másodlagos, vagyis az áttétes májdaganattal, amit nem vírus okoz. A tünetekről szólva elmondta: először krónikus májgyulladás, majd májzsugor, végül annak talaján 10-20 év alatt májrák alakul ki. A hepatitis B vírus 257 millió embert fertőzött meg idült módon, ez a világ lakosságának 3,5 százaléka – ismertette. Kitért rá, hogy míg régebben ez inkább a vér és különböző vérkészítmények által terjedt, addig ma a szigorú szabályok és az egyszer használatos tűk elterjedésével más úton, például szexuálisan, sérülések során vagy anyától az újszülöttre terjedhet a vírus. Rámutatott, hogy míg a hepatitis B vírus ellen létezik védőoltás és 90 százalékban legyőzhető a fertőzés, addig a hepatitisz C vírus ellen nem létezik vakcina és csak húsz százalék a gyógyulás esélye. Dr. Schaff Zsuzsa felhívta a figyelmet, hogy a hepatitisz C vírus is a májat támadja meg, azonban sokkal lassabban és enyhébb megbetegedéssel – a krónikus hepatitis és cirrhosis lépcsőin át–  éri el a májdaganatot jelentő végpontot. Hozzátette: a krónikus hepatitis C vírusfertőzés sajátossága, hogy májon kívüli megjelenési formái is vannak, amelyek érinthetik a szív- és érrendszert, neurokognitív diszfunkciót, érgyulladást okozhatnak, de érintett lehet a vese is. Ma már a különböző direkt hatású antivirális gyógyszerekkel 90 százalék feletti is lehet a gyógyulás esélye – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezért különösen fontos, hogy szűréssel kimutassák a fertőzést. Kormányrendelettel a múlt évtől kötelezően megindult a hepatitis C vírus szűrése az egészségügyi dolgozok körében, melyet valószínűleg további csoportok szűrése fog követni annak érdekében, hogy 2030-ra elérjék a WHO által kitűzött célt, a teljes vírusmentességet – ismertette.

Dr. Schaff Zsuzsa Széchenyi-díjas magyar orvos, patológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen diplomázott 1967-ben. 1971 és 2000 között az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet munkatársa, 2000-től 2008-ig pedig a II. Sz. Patológiai Intézetet vezette. 2001 és 2004 között az Országos Patológiai Intézet igazgatója. Nemzetközi szintű kutató, számos hazai és európai bizottság tagja és elnöke, a többi között a Patológiai Szakmai Kollégium, az Onkológiai és Sugárterápiás Szakmai Kollégium, valamint az International Academy of Pathology Hungarian Division elnöke volt éveken át. Jelenleg az ETT TUKEB (Tudományos Kutatásetikai Bizottság) és az MTA Etikai Bizottságának, valamint a Nemzeti Hepatitisz Bizottságnak az elnöke. Jelentős szerepe volt – amerikai munkatársaival együtt – a hepatitis C vírus azonosításában. A májrákok területére vonatkozó patológiai felosztásai a nemzetközi kézikönyvekben alapirodalomként szerepelnek. 

Kitért az elsősorban a méhnyakrák okozójaként ismert humán papilloma (HPV) vírusokra is  A méhnyak kiterjedt szűrése ellenére 1200-1300 körül van az új megbetegedések száma; méhnyakrákban évente közel 400 nő hal meg – világított rá. A HPV vírusnak száznál is több típusa létezik, de ma már elérhető az úgynevezett kilenc komponensű védőoltás, ami a daganatkeltő HPV vírusok csaknem teljes skáláját lefedi és a 12-13 éves lányok körében elérhető védőoltás. Emlékeztetett rá, hogy a férfiaknál is egyre nagyobb arányban szerepel a HPV elsősorban a fejnyaki és a gáttájéki daganatok okozójaként. Szólt róla, hogy a Semmelweis Egyetemen alakult meg korábban az első magyar HPV Centrum. Foglalkozott még a daganatkeltő humán herpesz vírusokkal, melyek a lymphomát valamint Kaposi szarkomát okozhatnak immunszuppresszált egyénekben.

Az egészség- és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító 12 alkalmas előadás-sorozatra – mely a nagy érdeklődés miatt új helyszínen, a Nagyvárad téri Elmélet Tömbben folytatódik, amely a korábbinál kétszer annyi, közel 600 fő befogadására alkalmas – a meghirdetést követően napok alatt beteltek a helyek. A kurzus szakmai vezetője dr. Nagy Zoltán professor emeritus. A Szenior Akadémia következő alkalma március 2-án lesz, ahol dr. Kellermayer Miklós, az Általános Orvostudományi Kar dékánja „Hogyan fogjunk meg egyetlen molekulát?” címmel tart előadást.

A teljes előadás diasora ide kattintva letölthető (pdf).

A Szenior Akadémia honlapja itt érhető el.

Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.