„Az egész egyetem története itt van ebben a teremben” – mondta dr. Tímár József, a II. Sz. Patológiai Intézet egyetemi tanára a Központi Igazgatási Épület Szenátusi termében, hozzátéve, hogy ő ugyan már több mint 40 éve dolgozik itt, de ebben a helyiségben csak a 2010-es évek elején járt először. Olyan ez, mintha az ember egy múzeumba lépne be – fogalmazott. Az egyetem életét meghatározó fontos döntések helyszíne ez a terem, ahol rektorhelyettesként, majd később a Doktori Iskola korábbi elnökeként maga is sok időt töltött. A szenátusi üléseken gyakran felnézett a falat díszítő festményekre – melyek az egyetem életének meghatározó személyiségeit, egykori rektorait és orvosdinasztiák tagjait ábrázolják – és eltűnődött azon, vajon régen, az ő idejükben hogyan zajlott egy ilyen ülés. „Néha jó volna kikérni az ő véleményüket” – vélte. Hozzátette: az itt található nevek nagy részéről a VIII. és IX. kerületben utcák vannak elnevezve, sokan mégsem ismerik őket.
Galéria
A Szenátusi teremben hajdanán az orvosi kar tanártestülete tartotta üléseit és különböző rendezvényeit, a Központi Igazgatási Épület felújításakor a múltat igyekeztek a külsőségekben is megjeleníteni, így itt helyezték el a kar neves tanárainak, valamint az alapítók, Mária Terézia és Pázmány Péter portréit is. Az egyetem névadója, Semmelweis Ignác képe mellett dr. Tímár József kiemelte a saját szakmájának, a patológiának két úttörő képviselőjét, akik dékánok is voltak: Krompecher Ödönt és Genersich Antalt. Krompecher Ödön élete legnagyobb felfedezését még medikus korában tette, a leggyakoribb emberi rosszindulatú daganatot, a bazálsejtes karcinómát írta le – magyarázta dr. Tímár József, aki igazgatósága alatt Krompecher ükunokájával, dr. Korompay Annával dolgozott együtt a II. Sz. Patológiai Intézetben. Genersich Antal egyfajta menedzser szemléletet hozott az intézetbe – vélekedett.
A Szenátusi terembe lépve az embert rögtön magával ragadja ez a 19. századi hangulat – mondta dr. Tímár József, hozzáfűzve, hogy a „hely szelleme” hatással van az itt helyet foglaló egyetemi vezetőkre is. Úgy véli, olykor meg kellene nyitni a szenátus kapuit, hogy egyfajta múzeumként a hallgatók is átérezhessék ugyanezt.
Bódi Bernadett
Fotó: Dimény András
Cikksorozatunkban egyetemi polgárokat kérünk arra, hogy mutassák meg a kedvenc egyetemi helyszínüket. Az alapítás 250. jubileuma alkalmából indított sorozat további részei megtekinthetők a Semmelweis 250 honlapon.
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
