A reggeli első szekció az extracelluláris vezikulumok kardiovaszkuláris betegségekben betöltött szerepével foglalkozott. Dr. Gyoergy Bence a biomarkerektől egészen a génterápiáig vázolta fel azt az ívet, melyet a vezikulumok a diagnosztikában és kezelésben betölthetnek. Dr. Susmita Shaoo és dr. Joost Slujter vizsgálatai ráirányították a figyelmet az exoszomák és az epitranszkriptoszómák fontosságára a szív regeneratív mechanizmusaiban és újrastruktúrálódásában, kiemelve azokat a terápiás lehetőségeket, melyeket a jövőben talán alkalmazhatunk. Dr. Rienk Nieuwland a véralvadási rendszer és a vezikulumok kapcsolatára világított rá.
A rövid szünetet követően a nap első keynote előadását dr. Michael Nurmahamed professzor, az Amszterdami Egyetem Reumatológiai Intézetének igazgatója tartotta a reumatoid arthritis kardiovaszkuláris rizikót növelő hatásáról. Vizsgálatai kimutatták, hogy a reumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kardiovaszkuláris rizikója megduplázódik. Rámutatott, hogy az RA-s betegek 50-70 százalékkal nagyobb eséllyel vannak kitéve miokardiális infarktusnak, valamint az RA olyan gyulladásos állapotnak tekinthető, mely az atherosclerosis kialakulását elősegíti. A reumatoid arthritisben szenvedő páciensekben magasabb a prevalenciája a koronária plakkok létrejöttének.
A második szekció a transzlációs medicina tárgykörét ölelte fel. Dr. Tigyi J. Gábor a lipid mediátor lipofoszfát sav kísérletes alkalmazását és klinikai távlatait mutatta be. Dr. Nina Wettschureck a simaizom kardiovaszkuláris regulációban betöltött szerepéről beszélt. Eredményei azt támasztják alá, hogy a GPCR5B negatív irányban befolyásolja a PGI2-t, így közvetetten modulálja a vérnyomást, illetve az atherosclerosis kialakulását. A szekciót Gloviczki Péter előadása zárta, aki a Mayo Klinika aszimptomatomatikus carotis betegségekkel kapcsolatban szerzett sok évtizedes tapasztalatairól számolt be a közönségnek. Felhívta a figyelmet, hogy a stroke-ok 11 százalékának hátterében aszimptomatomatikus carotis stenosis következményeként létrejött tromboembólia állhat.
Az ebédszünetben felfrissült hallgatóság a második keynote előadást dr. Gerhard Hindricks professzortól, a Lipcsei Egyetem Szívcentrumának igazgatójától, a radiofrekvenciás katéteres abláció egyik úttörőjétől hallhatta. Az előadás egy igen nagyívű, a digitalizációt a mesterséges intelligenciát és a deep learninget is magába foglaló teljesen új kardiológiai, de még inkább általános orvosi felfogást vázolt fel. Felhívta a hallgatóság, azon belül is elsősorban a fiatal kollégák figyelmét arra, hogy sikeres és hatékony gyógyítást a jövőben csak ezeknek a módszereknek a birtokában lehet majd végezni. Az érdekfeszítő előadás olyan hordozható rendszerekről, egyszerűen felhelyezhető szenzorokról szólt, melyek mobiltelefonnal kapcsolódnak az egészségügyi ellátó rendszerhez. Az új szoftverek segítségével az ismétlődő mintázatok felismerhetőek, és ez alapján a kardiovaszkuláris események nagy biztonsággal előre jelezhetőek.
A kardioprotekcióval és kardiotoxicitással foglalkozó harmadik szekció első és második előadója, dr. Bruno Podesser és dr. Derek Hausenloy – egymás előadásait mintegy kiegészítve – a szívizomzat iszkémia által bekövetkező károsodását csökkentő, lehetséges kardioprotektív kezelési módszerekről szóltak. Dr. Gemma Vilahur olyan új, reményteli terápiás megoldásokról beszélt, melyek az immunsejtek targetálásával, a pro- és antiinflammatórikus fázisokat megcélozva hozzájárulhatnak a kardioprotekcióhoz. A szekciót dr. Pacher Pál zárta az endocannabinoidok, a marihuána és a szintetikus cannabinoidok kardiovaszkuláris hatásainak ismertetésével. Az előadásban igen komplex képet kaphatott a hallgatóság a cannabinoid rendszer csaknem minden szervet érintő szerepéről.
A nap utolsó keynote előadója dr. Fausto Pinto professzor volt, aki a Lisszaboni Egyetem Kardiológiai-, Szív- és Érgyógyászati Klinikájának igazgatója, a World Heart Federation regnáló elnöke. Kitért a kardiovaszkuláris kórképek globális helyzetére, országokra bontva részletezte a halálozási adatokat és a rizikófaktor prevalenciáját. Külön kiemelte a dohányzás és a kardiovaszkuláris betegségek összefüggéseit is. Nem hagyta figyelmen kívül az egyes országok egészségügyi finanszírozása között megfigyelhető, szemmel láthatóan nagy különbségeket. Bemutatta azokat a módszereket, amelyek az egyes rizikófaktorok alapján klaszterezni tudják a betegeket, és meghatározzák az összetartozó és szorosan együtt változó paramétereket.
A befejező, negyedik, komorbiditás címet viselő szekciót dr. Sebastian Debus nyitotta. Előadásában az aortát érintő kórfolyamatok nyitott és endovaszkuláris kezeléséről szólt. Bemutatta azokat az új innovatív eszközöket, melyek a magas rizikójú, de bonyolult aorta patológiával rendelkező betegek kezelésére szolgálnak. Őt dr. Chris S. Wilcox követte, aki ismertette azokat az új eljárásokat, melyek lehetővé teszik a diuretikum rezisztencia sikeres kezelését. A napot dr. Jennifer M. Sasser zárta, aki a preeclampsia kórfolyamatáról, a kórkép alapjául szolgáló immunreakcióról és a lehetséges kezelési stratégiákról szólt.
Galéria
A hallgatóság a szimpózium második napján is szerteágazó ismeretanyaggal gazdagodhatott. A kardiovaszkuláris kutatások olyan palettájába pillanthattunk bele, mely igen ritkán található meg térben és időben egy helyen.
Dr. Sótonyi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem; Dimény András
Videóinterjúk: Deme Tamás, Keresztes Eszter
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
