Nem képzelhető el versenyképességi fordulat egészséges társadalom nélkül, versenyképességi fordulat nélkül pedig nem érhető el az a cél, hogy Magyarország az Európai Unió legjobb öt állama közé kerüljön – jelentette ki dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Semmelweis Nyári Egyetem második napjának nyitóelőadásán. Kitért arra, hogy az MNB 330 pontos versenyképességi programjából 46 az egészségügyet érinti; ez az egyik legfontosabb terület. Az egészségügyi állapotra versenyképességi tényezőként tekintünk – tette hozzá. Dr. Matolcsy György pontokba szedve felsorolta, hogy milyen kihívásokat lát a területen és milyen javaslatai vannak az MNB-nek a versenyképes egészségügy érdekében. Ezek a javaslatok érintik a prevenciót, a korai felismerést, a családbarát egészségügyet, a jóléti alapokon keresztüli magánfinanszírozást, az állami finanszírozás felülvizsgálatát, továbbá a megtartó és ösztönző bérezés, valamint a szakmai és pénzügyi ellenőrzés területét. Mint felvázolta, az egészségügy 5+1 területen válhat a gazdaság motorjává, ezek a következők: a demográfiai trendek megfordítása, a munkaerő mennyiségének növelése, minőségének javítása, az egészségipar és egészségturizmus erősítése, a szürkegazdaság méretének csökkentése, valamint egy fenntartható gazdasági modell kialakítása. A fenntartható gazdasági felzárkózás egyik legfontosabb motorja lehet az egészségügy – mondta.
Dr. Matolcsy György egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a betegségközpontúságról az egészségtudatos életmódra, a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt. Az életmódváltásban jelentős szerepe van az egészségügyi rendszernek, ebből a szempontból pedig fontos, hogy a magyar társadalom a felmérések szerint bízik az orvosokban – mutatott rá. Az előadás diái megtekinthetők az MNB honlapján.
Az Innováció és egészségipar kerekasztal-beszélgetésen dr. Merkely Béla rektor vendége volt dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. operatív elnöke. Dr. Palkovics László a magyar egészségipar stratégiai kérdéseiről szólt röviden, mint mondta, a cél az, hogy legyen ezen az egyre bővülő területen a növekedés két százalékkal az uniós átlag felett. Kilenc területet azonosítottak az egészségiparban, amivel célszerű Magyarországon foglalkozni; ezek a gyógyszeripar, a biotechnológia, az orvosi eszközök gyártása, a gyógynövényipar, a klinikai vizsgálatok, az egészségturizmus, e-health, genomika, bionika. Fontosnak tartja egyebek mellett a koordináció intézményesítését, az adatalapú működést, a digitalizációt, a kis- és közepes vállalatok erősítését. Magyarországon nem erős a start-up ökoszisztéma, aminek az áll a hátterében, hogy félünk a cégműködtetés rizikóitól, a kudarctól – vélekedett. A kudarctól való félelem nem jó dolog, hiszen a negatív tapasztalatok pozitívba fordíthatók, ha nem működik az első cég, működik a második – osztotta meg a külföldi minták alapján látott tapasztalatait.
Bogsch Erik kitért arra, hogy a gyógyszeriparban jelenleg az árbevételben a legmagasabb termékek nagyobb része biológiai készítmény – ezek a gyógyszerek jelentik a jövőt és az innovációt ezen a területen. A gyógyszerkutatásról szólva példaként említette a központi idegrendszert, amely egy olyan terület, ami jelentős innovációs lehetőséget rejt magában. A gyógyszerkutatáshoz nagy kitartás, rengeteg tudás és türelem, valamint szerencse is kell – fogalmazott. A hallgatók figyelmébe ajánlotta a világ egyik legnagyobb befektetője, Warren Buffett szavait, miszerint a siker három összetevője a felkészülés, a józan ész és a bizalom. A sikerhez, így a sikeres nemzethez pozitív gondolkodásra van szükség, ezt próbálta mindig a Richterben is megvalósítani – jegyezte meg.
Dr. Merkely Béla beszélt arról, hogy az idei tanévtől elinduló kurrikulumreform mellett rektorként másik fontos célja az egészségipari innováció fejlesztése és az, hogy az egyetem közép-európai vezető szerephez jusson ezen a területen. Az egyetem feladata olyan környezetet teremteni az oktatók, kutatók, hallgatók számára, hogy támogassa az innovatív gondolatok és termékek megszületését – jelentette ki.
A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy az egyetemek és az ipar megfelelő együttműködése elengedhetetlen.
A Semmelweis Egyetem innovációs tevékenységét dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes mutatta be a hallgatóknak. Előadásában kiemelte: egy olyan innovációs ökoszisztéma kiépítése a cél, amely keretében a tudás meg tud jelenni a későbbiekben az iparban. Az innováció segít a rektor által megfogalmazott cél elérésében is, hogy az egyetem a következő tíz évben a legfontosabb nemzetközi rangsorokban TOP 100-as intézménnyé váljon. A kutatás és annak nemzetközi elismertsége fontos része a rangsoroknak – mutatott rá. Az innovációhoz nagy munkabírásra és motivációra van szükség, és fontos a nyitottság, hiszen ahhoz, hogy valami újat hozzunk, ki kell lépni a dogmákból – osztotta meg tapasztalatait a rektorhelyettes.
Az egyetem elmúlt 250 évéből két innovációt említett példaként: Semmelweis Ignác felismerését, ami jól mutatja, hogy az újításhoz az emberek gondolkodásán is változtatni kell, valamint Dr. Knoll József felfedezését. Szólt a szabadalmaztatás fontosságáról, és arról, hogy ezt miként lehet összehangolni a publikációval. Bemutatott több példát az egyetemhez köthető, iparjogvédelem alatt álló projektekre (mikrovezikula IVF, ortovezikula, szívháló, többrétegű tapasz, érmodell), valamint ismertetett három, egyetemről indult, nagy nemzetközi sikereket elért vállalkozást (3DHistech, Turbine, iKnife – onkokés). Szólt az Egészségipari-Biotechnológiai Science Parkról, amelyhez a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel fogott össze a Semmelweis, hogy meglegyen az a kritikus tudástömeg, ami az egészségipari innovációt fel tudja pörgetni. Dr. Ferdinandy Péter végül három lépést ajánlott azoknak a hallgatóknak, akik szeretnének részt venni valamilyen innovációban: csatlakozzanak a TDK-hoz, vegyék fel az innovációs kurzust, és folytassanak majd PhD-képzést.
Galéria
Ezt követően négy olyan kutató mutatta be munkáját, akik vállalkozást alapítva valósították meg ötleteiket. Dr. Fekete Andrea (I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, MTA-SE Lendület Diabétesz Kutatócsoport) nefrológiai kutatások eredményeit mutatta be, dr. Rózsa Balázs (MTA KOKI kutatócsoportvezetője; a Femtonics Kft. ügyvezető igazgatója) a kétfoton- és a raman spektroszkópiás mikroszkóp alkalmazásáról beszélt, Lévay György (Infinite Biomedical Technologies) a protézisek evolúcióját mutatta be, dr. Horváth Péter (MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoport vezetője) a mesterséges intelligencia és az öntanuló képfeldolgozó rendszerek alkalmazásáról beszélt.
A Nyári Egyetem második napján előadást tartott Pál Ferenc katolikus pap, mentálhigiénés szakember Elégedetten az élettel címmel. Két klinikai közvetítésre is sor került: dr. Hartyánszky István (Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika) egy műszívbeültetést mutatott be, míg dr. Nagy Krisztián (I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika) egy szájpadhasadék műtétet. A nap filmklubbal zárult, ahol A Tanú című filmet vetítették, meghívott vendég volt Szerencsés Károly történész, író, az ELTE egyetemi tanára.
Az első napról szóló beszámoló ide kattintva olvasható.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
