Negyedszer rendezték meg az Innovációs Napot az egyetemen, melyet dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes és dr. Szász Károly kancellár nyitott meg. A szakmai előadásokat követően átadták az idei Innovációs Díjakat a klinikai kutató, PhD- és TDK-kategóriában.
„A Semmelweis Egyetem vezetőségének eltökélt célja az egyetem innovációs potenciáljának növelése, ebben a kancellár és a rektor között tökéletes egyetértés van, és ilyen irányba mozdulnak a történések” – fogalmazott az Innovációs Napot megnyitó beszédében dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes. Emlékeztetett arra, hogy az innovációs potenciál növelése része a rektori programnak, de neki is személyes meggyőződése, hogy ezáltal fejleszthető tovább az egyetem és az egész ország gazdasága, valamint ez adja meg az alapot a nemzetközi rangsorokban való előrelépéshez is. A rektorhelyettes kiemelte, hogy az innováció felpörgése a gondolkodásmód megváltoztatásával érhető el elsősorban. Dr. Ferdinandy Péter gratulált az Innovációs Díjat elnyerőknek és minden pályázónak, hiszen ők már bizonyították, hogy tisztában vannak az innováció fontosságával és jó példával járnak elöl. Emlékeztetett arra is, hogy a korábbi díjazottak közül többek projektjét sikerült ipari hasznosításba vinni az Innovációs Igazgatóság segítségével.
Dr. Szász Károly kancellár beszédében az emberierőforrás-képzés legfontosabb intézményeinek nevezte az egyetemeket, melyek évszázadok óta a kulcsszereplői a gazdasági és társadalmi innováció terjesztésének. A kancellár végigtekintette, miként változott az egyetemek ezzel kapcsolatos szerepvállalása a történelem során. Mint kifejtette, napjainkban egyre fontosabbá válik, hogy miként lehet a szellemi tudást, képességet gazdasági erővé változtatni; ez az egyetem kihívása is. Tágabb értelemben ez a folyamat összekapcsolódik a társadalmi felelősségvállalással, hiszen fontos, hogy a tudományos világ megtalálja a kapcsolatot a nem akadémiai világgal. Szűkebb értelemben pedig a tudás hasznosítása az üzleti típusú egyetemmé válás szükségességét jelenti, mely hátterében az áll, hogy az egyetem álljon több lábra, ne legyen kiszolgáltatva a piacnak sem – fejtette ki a kancellár, kiemelve, hogy ez a szemlélet a Semmelweis Egyetemen erősödött az elmúlt években. Dr. Szász Károly hangsúlyozta, hogy az egyetemeknek ma az elszigeteltség helyett világítótoronyként, előremutató példaként kell működniük a társadalmi felelősségvállalás jegyében.
Balogh András, az Innovációs Igazgatóság vezetője előadásában úgy fogalmazott: igazgatóságuk híd a tudomány és az ipar, az üzleti élet között. Főbb tevékenységeik között említette a pályázati projektmenedzsmentet, a pályázati portfólió kezelését, az egyetemen keletkező szellemi alkotások hasznosításba vitelét és az ipari kapcsolatok menedzselését. Céljaikról beszámolva elmondta: a felsővezetés által meghatározott stratégiával összhangban el kívánják érni, hogy az egyetem szerepeljen a Reuters európai innovációs rangsorában, mivel az ennek érdekében tett intézkedések támogatják a száz legjobb egyetem közé kerülést is. Emellett a szabadalmi bejelentések számát a korábbi, évi átlagosan egyről tízre emelnék, és növelnék az ipari együttműködésekből származó egyetemi bevételeket is. Utóbbi kettővel kapcsolatban már az elmúlt félévben sikerült előre lépni, mivel eddig öt szabadalmi bejelentés történt, továbbá az elmúlt öt év legnagyobb ipari bevételét realizálta az egyetem az egyik szabadalmának hasznosításba viteléből.
Balogh András bejelentette az Innovációs Igazgatóság több új szolgáltatását is, köztük a publikációs előszűrést. Eszerint 10 napos határidővel vállalják annak ellenőrzését, hogy a tudományos cikk nem veszélyezteti-e az abban leírt szellemi alkotás iparjogvédelmi oltalmának megszerzését. A kutatónak törvényi kötelezettsége minden, általa a munkaköri kötelezettsége keretében létrehozott szellemi alkotást (találmány, hasznosítható kutatási eredmény) bejelenteni az egyetem felé. Ebben segíti a kutatót az igazgatóság szolgáltatása. Az előszűrés eredményétől függően 60 napon belül szabadalmi elsőbbséget tudnak szerezni – mondta Balogh András, hozzátéve, hogy ezzel is az a céljuk, hogy mentesítsék a kutatókat az adminisztratív terhek alól. Szeretnék eloszlatni továbbá azt a kételyt, miszerint a szabadalmaztatás több évre is visszavetheti a publikálást, ami alapvető fontosságú a kutatók szakmai előremenetelében.
Új szolgáltatásként érhető el az In-Part ipari közvetítő platform, ami a kutatócsoportoknak segít az ipari partnerek és így a finanszírozás keresésében, illetve ipari megrendelések becsatornázásában. Hamarosan élesben működik a Patsnap szabadalomkutató platform is, ami az újszerűség bizonyításában segít a több mint 120 millió szabadalmat tartalmazó és folyamatosan naprakész adatbázisával. Az igazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy hamarosan közzéteszik a második éve működő Tudományos és Innovációs Alap pályázatait.
Galéria
A rendezvényen dr. Ascsillán Endre, a General Electric Magyarország alelnöke az egészségügyi szektor hazai innovációiról tartott előadást, dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese a szakpolitika új hangsúlyairól és a pályázati lehetőségekről szólt. A második blokkban az egészségügyi szektor hazai befektetési helyzetéről hallhattak a résztvevők Zsembery Leventétől, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület elnökétől, az egészségügyi technológiák trendjeiről pedig Mihályfi Zsolt, a 360world Europe Kft. ügyvezetője tartott bemutatót. Balogh András igazgató és a további szakmai résztvevők előadásai teljes egészében megtekinthetők az egyetemi Youtube-csatorna lejátszási listájában, mely folyamatosan frissül.
Az előadásokat követően az idei Innovációs Díjakat dr. Ferdinandy Péter adta át.
Klinikai kutató kategóriában Dr. Barabás J. Imre, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika szívsebész rezidense és kutatócsoportja nyerte el a díjat, 3D modellezési és áramlástani szimulációk komplex sebészeti beavatkozásokhoz, rekonstrukciók DICOM fájlokból című pályázatával. Projektjükben, melyen két éve dolgoznak, a modern számítástechnika lehetőségeit hasznosítják a képalkotásban. A saját fejlesztésű szoftverük lehetőséget ad dinamikus paraméterek modellezésére is, így a posztoperatív eredmények előrejelzésére, illetve a daganatos elváltozások diagnosztizálására és a daganat pontos helyének meghatározására. A kutatócsoport további tagjai: dr. Rosivall László, dr. Rényi-Vámos Ferenc, dr. Hartyánszky István és dr. Merkely Béla.
PhD-kategóriában Dr. Sallai Imre, az Ortopédiai Klinika rezidense nyerte el az elismerést, aki 2016-ban kezdte meg PhD-munkáját dr. Skaliczki Gábor adjunktus témavezetésével, ortho-vezikula, mikrovezikulák vizsgálata periprotetikus fertőzésekben címmel. Az ízületi implantátumok egyik legnagyobb problémát okozó szövődménye a fertőzés, mellyel kapcsolatban a mikrovezikulák szerepe előtérbe került az utóbbi időben. A kutatócsoport célul tűzte ki annak vizsgálatát, hogy a fehérvérsejtek által felszabadított mikrovezikulák mérhetően megjelennek-e periprotetikus fertőzésekben, és szolgálhatnak-e diagnosztikus eszközként. Munkájuk során egy teljesen új és standard vezikulaizolálási protokollt dolgoztak ki, mellyel kapcsolatban szabadalmi bejelentést is tettek.
A leginnovatívabb TDK-munkáért járó díjat Erdős Sándor kapta, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán folytatott kutatásaiért, melyek a virtuális valóság (VR) felhasználási lehetőségeit térképezik fel a gyermekonkológia területén dr. Horváth Klára témavezetése mellett. A VR szubjektív, pszichológiai jellemzőin kívül fiziológiai hatásait is vizsgálja kemoterápiás kezelés alatt álló gyerekek esetében. Hipotézise szerint a VR kezelés csökkenti egyebek mellett a szorongást, a fájdalom- és fáradságérzetet, valamint a fogyasztott hányáscsillapítók, illetve fájdalomcsillapítók mennyiségét. Álláspontja szerint a virtuális valóság technológia segítségével az emberek kórházban töltött mindennapjait tehetjük jobbá.
Dobozi Pálma
Fotó: Ancsin Gábor
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
