Első alkalommal szervezett konferenciát a Visegrádi Együttműködés országainak orvostanhallgatói számára a Magyar Orvostanhallgatók Szövetsége. A Balatonfüreden április 6-9. között megtartott rendezvényre lengyel, szlovák, cseh és magyar medikusok érkeztek, hogy megismerjék az országok egészségügyi rendszerét, innovatív ötleteket osszanak meg egymással, és kapcsolatokat építsenek. A konferencia szakmai témája az egészségügyi rendszerek regionális jellemzői voltak, különös tekintettel a kardiológiai ellátásra, valamint a finanszírozásra. A szervezők mind a négy országból elismert kardiológia professzorokat hívtak az eseményre, akik előadást tartottak a hazájukra jellemző egészségügyi és oktatási rendszerről, valamint a kardiológiai ellátásról.
A V4 eredetileg egy politikai és kulturális együttműködést jelent az ún. visegrádi országok között, de a konferenciával az orvostanhallgatók ezt az egészségügyre is kiterjesztették. Az összejövetel megszervezésével szerettek volna egy olyan kommunikációs platformot létrehozni a V4-ek orvostanhallgatóinak, ahol a közös kérdéseken együtt gondolkodhatnak, és segíthetik egymást olyan módszerekkel, ötletekkel, amik saját országaikban beváltak – mondta Bartha Áron főszervező, a MOSZ külügyi elnökhelyettese. Kifejtette, hogy a rendezvény nem jöhetett volna létre a Semmelweis Egyetem, a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság, valamint a Lengyel Intézet támogatása nélkül. A konferenciát dr. Szász Károly kancellár, dr. Hunyady László, az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) dékánja, valamint Jarosław Bajaczyk, a Lengyel Intézet igazgatóhelyettese nyitották meg. A rendezvényen az ÁOK gazdasági igazgatója, Hegedűs Judit is részt vett.
A konferencia szakmai témaválasztása aktuális és könnyen érthető a halálozási statisztikákat figyelembe véve. Az Európai Unióban 1,8 millió ember hal meg évente valamilyen kardiovaszkuláris megbetegedésben, és a halálozások 37 százalékának hátterében valamilyen szív- és érrendszeri betegség áll. A WHO adatai szerint 2000 és 2012 között a visegrádi országokban ez a halálozási arányszám jóval magasabb, a kardiovaszkuláris betegségek felelősek a halálozások 54 százalékáért Szlovákiában, 50 százalékáéért Csehországban, 49 százalékáért Lengyelországban és Magyarországon. Az ischaemiás szívbetegség és stroke miatti halálozás összességében magasabb a közép-európai régióban az Európai Unió többi országához képest.
A kardiológiai kerekasztal beszélgetést dr. Merkely Béla klinikai rektorhelyettes, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika igazgatója nyitotta meg. „A mi generációnk megoldotta az akut miokardiális infarktus problémáját, a ti generációtoknak a pitvarfibrillációval kell foglalkoznia” – mondta. Előadásában kitért a centralizált rendszer előnyeire, ami a magyarországi kardiológiai ellátást is jellemzi. Ez a rendszer megoldást jelenthet a szakemberhiányra, ugyanakkor növeli a betegbiztonságot, mivel tapasztaltabb orvosok kezelik a betegeket egy magasabb szintű központban.
A centralizált rendszer a szakorvos-utánpótlás kérdést is segíthet megoldani – tette hozzá dr. Miloš Táborský, a Cseh Kardiológus Társaság elnöke. Kutatások bizonyítják, hogy a magas progresszivitású centrumok jobbak, mivel alacsonyabb a szövődmények előfordulási aránya és gyakran elsőként alkalmaznak új eljárásokat, technológiákat. A professzor bemutatta, hogy az olomuci Palacký Egyetemen hogyan oktatják a kardiológiát az orvostanhallgatóknak, hangsúlyozva a gyakorlati oktatás fontosságát.
Dr. Tomasz Rechciński, a Lengyel Kardiológia Társaság Lodz régiójának megválasztott elnöke a decentralizált rendszer és kardiológiai ellátás mellett érvelt. Szerinte ugyan nagyobb költséggel jár egy ilyen rendszer fenntartása, ám közelebb van a betegekhez. Hangsúlyozta, hogy a finanszírozás és a betegszám a legmeghatározóbb tényező az egészségügyi rendszer kialakításában. Ha a betegpopuláció elég nagy ahhoz, hogy több centrum is létrejöjjön, akkor az orvosoknak is lehetősége lesz minden centrumban hasonló számú beteget kezelni, és tapasztalatot szerezni a megfelelő betegbiztonság eléréséhez.
A közép-európai országok egészségügyi rendszerének problémái szorosan összefüggnek a finanszírozási deficittel. Az egyik fő kihívás, hogy a régió országainak gazdasági teljesítménye jelentősen elmarad az Európai Unió többi országához képest – mondta előadásában Merész Gergely, az Egészségügyi Menedzserképző Központ egészség-gazdaságtan szakértője. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan biztosítható piaci hozzáférés az innovatív technológiákhoz úgy, hogy ezzel a kiadások is egyensúlyban legyenek – tette hozzá.
A finanszírozási deficiten túl a visegrádi országok egészségügyi rendszerének közös problémája a szakemberhiány. A fiatal orvosok migrációjának kérdése a konferencia több színterén is felmerült, szakmai előadásokon és a workshopokon is körüljárták a témát.
A szakmai műhelyek egyik fontos témája volt a kardiovaszkuláris prevenció, különös tekintettel a pitvarfibrillációra, hirtelen szívhalálra és akut miokardiális infarktusra. A cseh, lengyel, szlovák és magyar orvostanhallgatók kis csoportokban dolgoztak ki egészségnevelő programokat, hangsúlyt fektetve a különböző korosztályok eltérő információs igényeire és kommunikációs csatornáira. A feladat olyan kommunikációs stratégia kidolgozása volt, amivel eljuthat a kardiovaszkuláris prevenció a társadalom minden rétegéhez, az általános iskolásoktól a nyugdíjasokig. A résztvevők egyéni képességeiket is fejleszthették soft skill tréningeken, gyakorolhatták a nyilvános beszédet, megtanulhattak „up to date” információkat keresni, valamint technikákat kaptak a sikeres projektmenedzsmenthez.
A konferencia legfőbb célja teljesült, hiszen megszületett a cseh, lengyel, szlovák és magyar orvostanhallgatókban az igény és elhatározás arra, hogy a jövőben is szervezzenek közös szakmai programokat, szorosabbra fűzzék együttműködésüket az International Federation of Medical Students’ Association (IFMSA) tagszervezetek. Ez a négy orvostanhallgató szervezet együttműködésének kezdete, és amennyiben ez megmarad, a jövőben több hasonló, közös szervezésű rendezvényre lehet számítani – mondta Hajnes József, a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének elnöke.
Szabó Diána Lili (Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete)
Fotó: Szvoboda Péter
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
