Az egy évtizedes hagyománynak megfelelően idén is tehetségnapot szerveztek a Semmelweis Egyetemen a partner középiskolák diákjai számára a Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program keretében. A nyílt nap lehetőséget nyújt a középiskolásoknak, hogy megismerkedjenek az egyetem klinikáin, intézeteiben folyó munkával. Az esemény célja a legtehetségesebb diákok számára vonzóvá tenni az egyetemet – számolt be dr. Szabó Attila, a Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Tanácsának titkára, aki az idei kiemelt előadást tartotta.
Szluka Beáta, a tehetségprogram koordinátora elmondta, 2008 óta fogadnak középiskolásokat a tehetségnap keretein belül, és mára a Semmelweis Egyetem 24 partneriskolával áll szerződésben. Az idei rendezvényre 200-an voltak kíváncsiak, az ország minden régiójából érkeztek 10-12. osztályos diákok. Szluka Beáta hozzátette, a visszajelzések minden évben pozitívak, sok diák dönt a Semmelweis Egyetem mellett a nyílt nap programjainak hatására. A középiskolások kiscsoportos foglalkozások keretében testközelből ismerhették meg a klinikák, intézetek munkáját, amiben a hallgatók, illetve az intézetek munkatársai voltak a szervezők segítségére. A nap egy részében az érdeklődők személyesen beszélgethettek az egyetemi életről a Kerpel-programban résztvevő hallgatókkal.
Dr. Szabó Attila, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója a program tanácsának tagjaként elmondta, a rendezvény legfontosabb célja, hogy az ország legtehetségesebb diákjainak vonzóvá tegyék az egyetemet. Kiemelte, az elmúlt években a partnerintézmények számára – amelyek mindegyike előkelő helyen szerepel a középiskolai rangsorokban – egyfajta védjeggyé vált az együttműködés.
Dr. Szabó Attila az idei Tehetségnap kiemelt előadásában Kerpel-Fronius Ödön pályáját mutatta be, kitérve klinikavezető elődei (Dr. Miltényi Miklós, dr. Tulassay Tivadar) és saját munkásságára is, megemlítve, hogy mindannyian a vese kutatásával foglalkoztak. Érzékeltette az egyetem keretein belül látványosan megmutatkozó oktatás-kutatás-betegellátás szerves egységét és egymásra hatását, valamint felhívta a fiatalok figyelmét arra, hogy a kutatások célja a betegek megsegítése.
Dr. Szabó Attila bemutatott kutatása az átültetett vese kilökődési folyamatának feltérképezésével és lelassításával, illetve megakadályozásával foglalkozik. Kiemelte, a tudományban az egyik legfontosabb dolog az állandó kíváncsiság és érdeklődés. Végezetül kitért rá, az egyetemi közegben tisztán végigkövethető a mester, tanítvány és pályatárs hármasának együttműködése és egymásra hatása: először mestereket, majd kiváló pályatársakat lehet megismerni, az idősebbek pedig tanítványokat gyűjthetnek maguk köré.
Keresztes Eszter
Fotó: Karancsi Rudolf
Galéria
