A riói paralimpián a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának adjunktusa, dr. Bejek Zoltán vezette a magyar csapatot segítő orvosi teamet. Naponta átlagosan 25 ellátást – orvosi vizsgálat, sebkezelés, fizikoterápia, masszázs – végeztek el Brazíliában – számolt be honlapunknak. „Egy olimpiára érkező sportoló olyan, mint egy futamra kalibrált versenyautó: nagyon érzékeny, sérülékeny és mindig az adott versenyre van felkészítve, az orvosi teamnek ezt a beállítást kell megőriznie a verseny pillanatára. A mozgássérült sportolók még érzékenyebbek, ezért nem csak a testi, hanem a lelki egyensúly megtartásában is segítjük őket” – összegezte tapasztalatait.
Az ötfős egészségügyi teamnek 43 sportolót és az őket kísérő személyzetet kellett ellátnia. Dr. Bejek Zoltán vezette a csapatot, amelyet rajta kívül egy belgyógyász, dr. Sahin Péter, és három gyógytornász-gyúró, Bosnyák Edit, Grezner Mónika és Papp Gábor, alkottak. Dr. Bejek Zoltán elmondta, alapvető feladatuk volt mindennemű egészségügyi probléma ellátása – az egyszerű megfázástól a sérülések kezeléséig –, illetve gyógytornász és masszőri teendőket végeztek.
A hosszú utazás és az időeltolódás általában megviseli az immunrendszert. A másik földrészen honos ismeretlen kórokozók miatt jellemzőek a felső légúti gyulladások és a kisebb hasmenéses betegségek – mondta dr. Bejek Zoltán. Hozzátette, mozgásszervi szempontból leggyakrabban edzéseken, versenyeken szerzett kisebb-nagyobb mozgásszervi sérülések fordulnak elő. Vizes sportágakban a kötőhártya, illetve a hallójárat gyulladásai a leggyakoribb problémák. Az adjunktus kiemelte, a „szokásos” egészségügyi ellátáson felül a paralimpikonoknál fokozott ellenőrzés, több masszázs, gyógytorna, nyújtógyakorlat és fizikoterápia szükséges.
Dr. Bejek Zoltán beszámolt arról is, hogy a mozgássérült sportolók esetén a megerőltetés miatti mozgásszervi panaszok gyakoribbak, amit a kerekesszék vagy egyéb segédeszközök használata és a mozgás megváltozott biomechanikája is okozhat. Gerincsérülteknél gyakoriak a húgyúti fertőzések, a hosszas ülés miatt fekélyek is előfordulhatnak az ülőcsont tájékán. Az alsó végtagok keringészavara okozta pangás, illetve a végtagok érzéketlensége miatt azok rendszeres kontrollja (pl. az észrevétlenül szerzett sérülések kiszűrése) szükséges – sorolta dr. Bejek Zoltán az orvosteam teendőit.
A brazíliai útra való felkészülésről dr. Bejek Zoltán elmondta, minden utazó kitöltött egy részletes egészségügyi kérdőívet, hogy előzetesen felmérjék a sportolók és kísérőik egészségügyi állapotát, így mindenki igényeire fel tudtak készülni. Az olimpiai csapat orvosaival folyamatosan egyeztettek az általuk észlelt tapasztalatokról a paralimpia előtt, hogy Brazília adottságai (pl. a vízminőség) milyen váratlan eseményeket okozhatnak – mondta el a csapatorvos. Kiemelte, az előzetes felkészülésnek köszönhetően a paralimpiai orvoscsapat 170 kilogramm orvosi eszközzel – gyógyszerekkel, kötszerekkel, fizikoterápiás készülékekkel – felszerelkezve indult útnak Rio de Janeiróba.
Rióban egy külön apartmant rendeztünk be, ahol orvosi szoba, fizikoterápiás és gyógytorna foglalkozásra alkalmas helyiség, illetve masszázs szoba kapott helyet – mondta dr. Bejek Zoltán hozzátéve, ezen felül – úgy, mint az olimpiai játékok alatt – az olimpiai faluban minden ország számára rendelkezésre állt egy nyilvános orvosi rendelő (poliklinika) laborral, röntgen- és MR-vizsgálóval.
Dr. Bejek Zoltán rutinos csapatorvosnak tekinthető, a riói a hetedik paralimpia, melyen részt vett. Az első Sydney volt 2000-ben, azóta pedig az összes nyári játékokon ott volt, valamint két téli paralimpián – 2006-ban Torinóban és 2010-ben Vancouverben – is felügyelte a mozgássérült sportolók egészségi állapotát. Utóbbiakon nem csak csapatorvos, hanem csapatvezető is volt, ezért bőséges tapasztalattal indult el Rióba – mondta az adjunktus, aki szerint fontos, hogy már a kiutazás előtt mindenkivel megismerkedjenek, hiszen a szorosabb kapcsolatok nagyobb fokú bizalmat eredményeznek. „A kezelések alatt nem csak a sportolót, hanem benne a barátot, szinte családtagot, annak testét, lelkét próbáljuk kezelni. Természetesen együtt örülünk a sikernek, és együtt dolgozzuk fel a megálmodottnál esetleg rosszabb eredményt egyaránt” – véli dr. Bejek Zoltán.
Keresztes Eszter
Fotó: dr. Bejek Zoltán, kiemelt kép: MTI
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
