RS36627_KA-20151006-IMG_1415-scrEgyéni és csoportos értékelésről, a tudománymetria dilemmáiról volt szó a 29. Kutatói Szalon rendezvényen. Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes köszöntőjében elmondta, hogy az impakt faktor – vagyis egy folyóirat két egymást követő évfolyamban közölt cikkeinek átlagos idézettsége – már bevezetésekor sok vitát gerjesztett. Az azonos szakterületen belül, szakértő által végzett értékelés, az idézettség összehasonlítása mégis alkalmas az egyéni minősítésre.

RS36621_KA-20151006-IMG_1455-scr„A tudomány és a tudomány-értékelés dilemmái, avagy hogy értékeljük közleményeinket impakt faktor nélkül?” címmel dr. Makara Gábor, a Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola professor emeritusa és dr. Soós Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztályának vezetője közös előadást tartottak.

„Elkerülhetetlen, hogy a tudományt és annak szereplőit – közleményt, szervezetet, kutatót vagy akár egy egész országot – lehessen értékelni és így összehasonlítani. A kutatás ugyanis óriási mértékű vállalkozássá vált, rengeteg pénzbe kerül, így a közönség és a kutatók is érdekeltek abban, hogy megtudják: mi alapján kap valaki pénzt, nevezik ki professzornak, vagy akár választják meg akadémikusnak. Az értékelés objektivitásához tehát igen sok érdek fűződik” – fogalmazott dr. Makara Gábor.

RS36619_KA-20151006-IMG_1472-scrDr. Soós Sándor a folyóiratrangsorok részleteibe nyújtott betekintést. Ennek módszertana, mint arra felhívta a figyelmet, semmiképp sem keverendő össze az intézmények, egyes közlemények vagy kutatók értékelésének módszertanával. Ahhoz pedig, hogy megtudják, melyik mérőszám a legalkalmasabb egy folyóirat értékelésére, ki kell választani az adott teljesítményt legjobban tükröző és egyben leggazdaságosabb megoldást. Az egyik mutató a hivatkozások mennyiségét, a tudományos népszerűséget méri, a másik pedig a folyóiratok presztízsét tükrözve súlyozza a hivatkozásokat.

Dr. Mócsai Attila egyetemi docens „Tényleg az impakt faktor a scientometria rákfenéje?” – című prezentációjában a tudományos teljesítmény mérésének szükségességéről beszélt. „A scientometria két lábon nyugszik: egyik pillére a közlemények visszhangjának, másik pedig az azokat publikáló folyóiratoknak a vizsgálata. Fontos, hogy mind a kettőt nézzük, mert mindkét rendszernek megvannak az előnyei és hátrányai” – vélekedett.

RS36614_KA-20151006-IMG_1521-scrFelkért hozzászólóként dr. Palkovits Miklós, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet professor emeritusa hangsúlyozta: bár a kumulatív impakt faktor az egyén megítélésére jól használható, összehasonlításra azonban nem alkalmas. Dr. Rácz Károly, a Doktori Tanács elnöke pedig a folyóiratok értékeléséről szólt. Mint arról beszámolt, évente négyezer újság szerkesztősége adja be impakt faktor iránti igényét, ennek azonban mindössze tíz százaléka kapja is azt meg, ez tehát egy „kiélezett harc”.

Nemes-Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Galéria

6kép

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.