Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján az ország közvéleménye által kevéssé ismert, névtelen orvoshősökre is emlékezünk – mondta ünnepi beszédében dr. Gaál Péter. Az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja hangsúlyozta: fontosnak tartják az ilyen történetek dokumentálását, ezért Orvossorsok címmel, önálló kiadvány megjelentetését tervezik.
A dékán példaként a dr. Kovács András egri körzeti orvos sorsát elevenítette fel. „Kovács doktor esete egy hétköznapi hősé, aki tette a dolgát, nem adta fel elveit, és túlélte az őt megtörni akaró diktatúrát” – fogalmazott. Véleménye szerint ezek a sorsok megrázóan mutatják be a hatalom perverzióját, a családi, szerelmi kapcsolatok behálózását, a társadalmi ellentétek kihasználását, az emberi sorsok széttörését, de a politikai karrieristák magasba ívelését is. Segítenek megérteni, mi történt velünk a 40 év alatt és betekintést engednek abba is, hogy mi miért történt azután – fűzte hozzá. Mint mondta, a kutatómunkát dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója még államtitkárként indította el, amelynek eredményeként tucatnyi orvoskolléga története készült el.
Dr. Gaál Péter arról is beszélt, hogy saját életét is ezer szállal határozta meg 1956, annak ellenére, hogy 13 évvel később született. Több családtagja sorsát is befolyásolta, hogy a részt vettek a forradalmi eseményekben, volt aki emiatt börtönbe került, mások pedig emigráltak. Úgy fogalmazott: az első élménye a hallgatás volt, sokáig nem tudhatta meg mi történt, mert mindez bűnnek számított a kommunista rezsim szemében. A titkos kiadványokkal a gimnáziumban találkozott, később pedig egy londoni utazásról már ő is hozott Magyarországra szamizdatot. Felidézte: a rendszerváltás már a Semmelweis Egyetemen érte, ahol fiatal orvostanhallgatóként nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a régi rendszer lebontásába, és egy új, szabad, demokratikus közélet megteremtésébe. „Több mint 25 év távlatából visszatekintve hálásak lehetünk azért, hogy véráldozat nélkül valósíthattuk meg azt, amit 1956-ban az akkori egyetemi ifjúság akart” – hangsúlyozta.
A dékán úgy látja: az idő múlásával hajlamosak vagyunk természetesnek venni azt, aminek felépítéséhez több generáció önfeláldozására és harcos szabadságszeretetére volt szükség. „Hajlamosak lehetünk felejteni és azt gondolni, hogy az erőteljes hatalomkoncentrációra épülő diktatórikus rendszerekkel tulajdonképpen csak az volt a baj, hogy nem jó emberek működtették.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc mának szóló üzenete éppen az, hogy a túlcentralizált rendszerek hosszútávon nem működőképesek, függetlenül attól, hogy ki irányítja azokat” – vélekedett, hozzátéve: nem működőképesek, mert a vélemények sokszínűségének elnyomása, kiiktatása és likvidálása a modern társadalmak komplex problémáinak megoldásához szükséges egyik legfontosabb erőforrástól fosztja meg az adott közösséget, mert az ilyen rendszerek elnyomják az egyéni kezdeményezőképességet, valamint alulbecsülik a helyismeretből adódó információs előnyök társadalomevolúciós jelentőségét. Szavai szerint nem működőképesek azért sem, mert az önállóságra ösztönzés helyett függőségbe taszítanak, ellenkeznek az emberi természetbe oltott szabadságvággyal és ez a szabadságvágy végső soron nem vásárolható meg. Bár a kádári gulyáskommunizmus hosszabb ideig tudta megőrizni erőszakkal szerzett hatalmát, a puha diktatúra éppúgy összedőlt, mint a sztálinista kemény – emlékeztetett.
Dr. Gaál Péter kiemelte: az egyetemeknek, köztük a Semmelweis Egyetemnek mindig is kiemelt feladata volt ennek a tudásnak és ezeknek az értékeknek a megőrzése, közvetítése. Ennek kapcsán szólt a Marketing és Kommunikációs Igazgatóság által elindított kisfilmsorozatról, melynek egyik részében Perner Ferenc professzor, egy másikban pedig Vizi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke beszél 1956-os élményeiről.
Az ünnepi beszéd után dr. Tímár József általános és oktatási rektorhelyettes az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére gyertyát gyújtott, majd az ünnepség résztvevői virágot helyeztek el emlékezésük jeléül.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
