Családias karnak tartja a Fogorvostudományi Kart dr. Fejérdy Pál dékán. Olyan helynek, ahol mindenki ismeri a kollégáit és próbálják egymást segíteni. Szerinte ez a pozitív légkör a vezetői stílusának is köszönhető, illetve annak, hogy igyekeznek alkalmakat találni közös programok, összejövetelek szervezésére. Legutóbb az oktatási centrum ötéves születésnapján volt tetten érhető ez a hangulat.
Megkönnyeztem, amikor kitört a taps, miután megjelent a kivetítőn a római harcosi öltözetes képem – idézte fel dr. Fejérdy Pál az ünnepség számára egyik legmeghatóbb pillanatát. Az ünnepségen ugyanis az egyik előadásban római hadvezérként ábrázolta kollégája a dékánt, utalva arra, hogyan vezényelte le a különböző tanszékek és klinikák egy helyre költözését öt évvel ezelőtt.
A költözéssel – mint mondta – sok minden megváltozott, hiszen előtte a szétdaraboltság miatt nem volt igazi együttműködési lehetőség a különböző szakterületek között. A költözés előtti és az azt követő első év azzal telt, hogy megtaláljuk a legoptimálisabb rendszert a páciensek számára. Akkor létrehoztunk egy struktúrát, egy beteg utat, eltelt néhány év és be kellett látni, hogy nem működik teljesen jól, vagy legalábbis ahogyan működhetne – fogalmazott.
Újragondolták a kar struktúráját és optimalizálták azt, amit az épületen belül meg tudtak oldani. Szavai szerint az átszervezés egyben centralizálást is jelentett, mert létrejött a Diagnosztikai valamint a Propedeutikai tanszék. Előbbivel kapcsolatban kiemelte: emberileg és szakmailag is rendkívül fontos a beteg első találkozása a Fogorvostudományi Kar Oktatási Centrumával, az Orális Diagnosztikai Tanszék szerepe ebben pedig óriási.
Dr. Fejérdy Pál kitért arra: régen dédelgetett terve volt a Propedeutikai Tanszék létrehozása, számtalan olyan tevékenység van ugyanis a fogorvosi rutinban, ami didaktikailag független a páciens problémájától, ezért felesleges minden tanszéken külön oktatni.A Fogorvostudományi Karra első helyen általában kétszer-háromszor többen jelentkeznek, mint az ország többi fogorvosi karára és a ponthatár is évek óta itt a legmagasabb. Idén a Semmelweis Egyetem hat kara közül a FOK-ra volt a legnehezebb bejutni. Mindnyájunkat jó érzéssel tölt el, és a minőség iránti elkötelezettségünket fokozza, ha ennyire magas a ponthatár, mint az idei tanévben. Ez egy fokmérő, ami azt mutatja: nem az a jó irány, ha engedünk a színvonalból és ezzel próbálunk hallgatókat idecsalogatni, hanem az, ha emeljük a mércét – szögezte le.
A dékán felhívta a figyelmet arra, hogy a hallgatóknak olyannyira nincs problémájuk az elhelyezkedéssel, hogy még meg sem szárad a tinta a diplomájukon, már kapkodnak utánuk itthon és külföldön egyaránt. Ez a képzés struktúrájából és minőségéből is adódik. Előbbi alatt azt értem, hogy nagyon erős a gyakorlati képzés. A mi klinikáinkon nem az orvosok gyógyítanak, hanem a hallgatók, orvosi felügyelettel – ismertette az egyetemi tanár, hozzátéve: nemrég Japánban jártak és megdöbbenve tapasztalták, hogy a hallgatók először megkapják a doktori diplomájukat – addig gyakorlatilag csak nézelődnek – és csak utána jön számukra a gyakorlat.
Dr. Fejérdy Pál szólt arról is, hogy folyamatosan karbantartják a curriculumot, mert az ismeretanyag rendkívül gyorsan elavul. A fogorvoslás nagyon technológia- és anyagfüggő, a betegek érdekében folyamatosan frissíteni kell az ismereteket. Ennek megfelelően van olyan új tananyag, mellyel az idei tanévben találkozhatnak először a hallgatók. Az újdonságok bevezetését gondos tervezési munka előzi meg. Példaként a propedeutika tantárgyat említette, amely korábban nem foglalkozott részletesen az implantológiával, de mivel a fogászat eltolódott ebbe az irányba, a préklinikumban is nagyobb hangsúlyt kap.
Hitvallásom mindig is a „fejlesztés volt, még akkor is, ha olyan kicsi, hogy nem látszik” – válaszolta a FOK terveivel kapcsolatos kérdésre a dékán. Mondta, vannak a kar előtt perspektívák, például a Központi Stomatológiai Intézet várható integrálása, de erről részleteket egyelőre nem árult el.
T-Sz.Sz.
