Pontozóbíróként vesz részt az olimpián Kalmár Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Torna, RG, Tánc és Aerobik Tanszék egyetemi docense a Londoni Olimpiai Játékokon. A felkérés kapcsán Kalmár Zsuzsa honlapunknak adott interjújában elmondta: Az, hogy melyik szerre kerül majd, az olimpián dől el, de az már biztos, hogy ún. referens bírói pozíciót kapott.
Az olimpián csak első- és másodosztályú nemzetközi minősítéssel rendelkező bírók pontozhatnak, és egy bírót négyévente minősíthetnek feljebb, ha a nemzetközi bírói tanfolyamon nagyon jó eredménnyel vizsgázik. Ma Magyarországon Kalmár Zsuzsa az egyetlen olyan, női tornász pontozóbíró, aki megkapta a másodosztályú minősítést, így olyan szűk körű klubba került be, amelynek a világon mindössze negyvennégy tagja van.
Kalmár Zsuzsa az olimpiai részvétel kapcsán kiemelte: Azért is örült a felkérésnek, mert tornászként az 1980-as olimpiára sérülés miatt, a 84-es játékokra a bojkott miatt nem tudott kijutni. Szövetségi kapitányként férfi kollégája utazott, mert ő kisfiát várta. „Most végre eljött az én időm. Bár ugyanazokat a versenyzőket, ugyanolyan szisztéma szerint bíráljuk el, mint az Európa-, vagy a Világbajnokságokon, az olimpia eszméje különleges. Egy bíró természetesen egy versenyen sem követhet el olyan hibát, ami a versenyző rovására megy, itt különösen nagy a felelősség.” – hangsúlyozta a bírónő.
A tornasport olyan óriási fejlődést már nem tud mutatni, mint a 80-as évek végén, vagy a 90-es években, de mindig vannak új elemek, mozdulatsorok, amelyek színesíthetik a versenyt – mesélte Kalmár Zsuzsa a sportágról. Ahogy a szerek fejlődtek, úgy változott a tornászok életkora is, ma már nem beszélhetünk gyereksportról, a 22-26 évesek is még könnyedébben tudnak tornászni. Mindez annak köszönhető, hogy a szerek korszerűek, versenyző-barátak,így hosszabb ideig, sérülésmentesebben lehet versenyezni. A tornászok egyre bájosabbak, kecsesebbek, ma már az akrobatika mellett a nőiességre is hangsúlyt helyeznek. Az utóbbi 6-10 évben Dél-Amerika is a világ élvonalába került, kiegyenlítődött a világ a tornasport szempontjából.
Magyarország helyzetével kapcsolatban Kalmár Zsuzsa elmondta: Ovis és kisiskolás korban nagyon népszerű a tornasport, de néhány év után sokan váltanak, és inkább olyan, zenés-táncos jellegű mozgásforma felé fordulnak, amely egyszerűbbnek tűnik, nem olyan megterhelő, kevesebb sérülésveszéllyel és gyorsabb sikerélménnyel jár. Kis országként kevés a tornász is. „A válogatottban éppen csak egy csapatra való tornászunk van, mégis 56 ország között az első 24-ben végeztünk a világbajnokságon, ami nem rossz arány, ahhoz képest, milyen kevés klub működik. Egyénileg még néhány évig egy-egy helyet remélhetőleg el tudunk csípni. Ha például Böczögő Dorina be tudna kerülni a 24-es összetett döntőbe az olimpián, óriási dolog lenne.”
SzZs
