Mindenki nyugatabbra akar menni – a Semmelweis Egyetem Erasmus koordinátora, F. Tóth Katalin szerint így foglalhatóak össze az Európai Bizottság legismertebb programjával kapcsolatos tapasztalatok. Az egyetem hallgatói közül idén csaknem százan pályáztak, többségük ősszel kezdi meg a tanulmányait külföldön az Erasmus program segítségével.
Fontos, hogy az uniós ösztöndíjjal más országban elvégzett egy vagy két szemeszter beszámít az itthoni tanulmányokba is, amennyiben a küldő és a fogadó ország tantervének a 75 százaléka megegyezik. Éppen ezért a pályázatok elbírálásában fontos szerepet kap a tantervek összehasonlítása. A legnépszerűbb célországok között van Németország, Franciaország és Svájc, míg hozzánk a legtöbben Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából szeretnének jönni, de sok az olasz, a portugál és a spanyol diák is.
Általános gond ugyanakkor, hogy az egyetemek egyre nehezebben tudnak eleget tenni a megnövekedett igényeknek. Az elmúlt két évben ugyanis nagyon megugrott azok száma, akik részt szeretnének venni az Erasmus Programban – mondja F. Tóth Katalin. Éppen ezért több külföldi egyetem is szigorította az Erasmussal érkező diákok fogadását, az előző tanévben például a Semmelweis Egyetemről jelentkezők több mint húsz százalékának elutasították a pályázatát.
Az egyetemen egyébként egy önkéntesekből álló diákcsoport foglalkozik azzal, hogy a külföldről érkezett hallgatók otthonosan érezzék magukat. A több mint negyven mentort tömörítő Erasmus Student Network (ESN) fő koordinátora, Vincze Zsófia azt mondja, elsősorban a kezdeti lépésekben, így például az albérletkeresésben kérnek tőlük segítséget az ösztöndíjas diákok, akiknek különböző szabadidős programokat is szerveznek.
Az Erasmus ösztöndíj-programot minden év elején hirdetik meg, április közepére kapnak információt a hallgatók arról, hogy sikeresen pályáztak-e, majd a nyár folyamán illetve szeptember elején kezdhetik el az ösztöndíjas időszakot valamelyik európai uniós ország egyetemén. DP
