Talpra állítaná a főiskolai és egyetemi sportéletet Tóth Miklós a Testnevelési és Sporttudományi Kar (TSK) új dékánja. Az SE volt rektorhelyettese, a Szentágothai Tudásközpont tudományos igazgatója, jelenleg a Semmelweis Kutatóegyetemi Projekt szakamai vezetője, 18 éven át volt az MTA Orvosi Tudományok Osztályának tudományos titkára is. Ezzel a múlttal vág neki az új kihívásnak.
Úgy fogalmazott: azért van különösen nagy jelentősége a dékánváltásnak, mert az előző vezető, dr.Tihanyi József pályája minden szempontból példaértékű Magyarországon a sport területén. Először sportolóként bizonyított – számos országos csúcsot tartott, a müncheni olimpia döntőse volt magasugrásban – de nem elégedett meg ezzel, hanem edzőként is nagyot alkotott. Mindezt kiegészítette sportközéleti és tudományos tevékenysége.
„Kérdés, hogy egy új dékán vajon ehhez mit tud hozzátenni” – vélekedett.
A dékán úgy látja: a jelenlegi társadalmi környezetben a dr. Tihanyi József által megkezdett folyamatok folytathatók, de kicsit talán változatosabb formában, mivel a külső környezet rendkívül gyorsan változik. Mint mondta, a felsőoktatási- és a sporttörvény még formálódik, a hatvanas évek legendás sportélete az elmúlt húsz évben mennyiségében és minőségében is nagy romláson esett át, ezzel párhuzamosan pedig a társadalom egészségi állapota is romlott.
Tóth Miklós meghatározónak tartja a sportszakember képzést, amely döntően a TSK-án folyik. Mindarra a kínra, ami a társadalmat sújtja, a leghatékonyabb gyógymód a mozgás – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy a rendszeresen mozgó emberek között jóval kisebb az előfordulása a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, illetve a diabétesznek. Szerinte kevesen tudják, hogy ez igaz hét rákbetegség előfordulására is. Ezek közé tartozik például az emlő-, a prosztata-, és a vastagbélrák. A rendszeresen sportolók közt kevesebb a depressziós, és nagyobb a gyermekvállalási kedv, illetve ritkább a válás az olyan családokban, amelyekben a mozgás a mindennapi élet része – sorolta a dékán.
Álláspontja szerint a gyógyító medicinákra valószínűleg nem fog több pénz jutni a következő években, ezért máshogy kell beavatkozni a folyamatba. Hozzátette: nagyobb hangsúlyt kell helyezni a prevencióra, de még akkor sem késő elkezdeni mozogni, ha megtörtént a baj .
A dékán nem csak a társadalom egészségi állapota miatt tartja fontosnak a sportszakember-képzést, hanem azért is, hogy a mozgással kapcsolatos állításokat megfelelő tudományos háttérrel támasszák alá. A sporttudomány Magyarországon még kihasználatlan, felderítetlen terület, amelynek a fejlesztésében a TSK meghatározó szerepet tud betölteni – szögezte le, hozzátéve: a sporttudomány elismertsége sajnos még nem olyan a társadalomban sem, mint amilyet megérdemelne.
Ezzel összefüggésben említette, hogy az orvosok most kezdik érteni, mit jelent, hogy a mai sportolók tíz évvel többet töltenek az élsportban, mint húsz évvel ezelőtti társaik és az edzés intenzitása is jóval nagyobb. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak edzett szív van, hanem edzett máj, agy és vese is. Ezeket – mint mondta – mind érdemes tanulmányozni, és a kar ebben meghatározó szerepet tölthet be.
Tóth Miklós kitért arra, hogy a SE Kutatóegyetem, melynek eredményeként a sporttudományi kutatásokba is be tudnak gyűrűzni a nagyegyetemi hálózati kutatások. Ezek közül a nanotechnológiát és a modern képalkotó eljárásokat emelte ki.
A dékáni elképzeléseivel kapcsolatban beszélt arról is, hogy kikopott az egyetemi és főiskolai létből a sportélet. Felidézte, hogy húsz évvel ezelőtt minden magára valamit adó egyetemnek és főiskolának volt saját neves sportszakosztálya. Ezek most vegetálnak, remélem a formálódó felsőoktatási törvényben a kötelező és kiemelt szempont lesz a felsőoktatási intézmények sportélete. Nem pénzt, hanem lehetőséget kérünk, hogy kiemelt feladatként foglalkozhassunk a sporttal, annak minőségi részével is – jelentette ki.
Szavai szerint jó lenne, ha a törvényi szabályozás azt is lehetővé tenné, hogy a felsőoktatási intézmények a jelenleginél egyszerűbb és legális módon tudják támogatni a sportegyesületeiket.
Tóth Miklós tervei közt szerepel, hogy kezdeményezi egy-két sportágban az egyetemi és főiskolai bajnokság újraindítását. Ilyen lehet a kézilabda és a kosárlabda. Az egyetemeken és a főiskolákon csütörtökön és pénteken bulikat szerveznek, ami az egyetemi élet része. Elképzelései szerint a kedd vagy a szerda pedig az egyetemi bajnokságok napja lehetne.
Ha az Új Széchenyi Tervbe bekerül a sport is, akkor egészen biztosan meg tudunk fogalmazni olyan projekteket, amelyek méltó versenytársai lesznek például egy nanotechnológia pályázatnak. Társadalmi hatásuk pedig egészen biztosan nagyobb – jelentette ki a dékán, aki elképzelhetőnek tartja azt is, hogy egységes koncepciót dolgoznak ki azok a felsőoktatási intézmények, ahol sportszakember képzés folyik.
A dékán úgy véli a sportszakmai egyetemi reprezentációjában óriási lehetőség rejlik, ezt kell kibontani az elkövetkező 3 évben.
T-Sz.Sz.
