Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. június 14.
301173 Összes oltás

_MG_7721 copy

Az egyetem méltóságjelvényei között jelentős szerepet tölt be a jogar (pedum vagy sceptrum, más néven díszbot). Eszmei értékén túl kiemelt funkciója van az egyetemi hallgatók, valamint a végzős doktorok eskütételénél, de önmagában intézményünk történelmi értékű jelképe is, és mint olyan egyetemtörténeti jellegű rendezvények emelt rangú résztvevője.

_MG_7727 copyA 17. században a jogarnak külön ünnepe volt. A hagyomány szerint a karok védőszentjeinek az emlékére, a szeplőtelen fogantatás hitére tettek évenként megismételt tanári esküt. A védőszentek ünnepét II. József törölte el. 

Egyetemi jogarokat a középkor óta használnak Európában, elsősorban az intézmény erejét, hatalmát, méltóságát voltak hivatottak kifejezni. Ünnepélyes alkalmakkor díszruhás pedellusok (iskolaszolgák) vitték a rektor és a dékánok előtt. A Semmelweis Egyetem ma is használt jogarának használatát az 1769-ben alapított orvoskar 1770-ben kérelmezte. Bár a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi szakvéleménye szerint egy 17. századi augsburgi ötvösmesternek tulajdonítja a munkát, valószínűbbnek látszik, hogy a kar alapítása után készült Bécsben* és először 1772-ben használták, a kar új épületbe költözésekor. 

_MG_7733 copyA jogar fejezetén Szent Lukács, az orvosok, művészek, jegyzők és mészárosok védőszentjének aranyozott, ezüstből készült szobra látható. A fejezet alatti nóduszon két további orvosszent vésett képei szerepelnek: Szent Kozma és Szent Damján, felirattal, így beazonosíthatóságuk megkérdőjelezhetetlen. 

A II. világháború után a méltóságjelvények a Magyar Nemzeti Múzeum páncélszekrényébe kerültek, használatuk – a kapcsolódó vallási és monarchikus tartalmak miatt – nem felelt meg a kor politikai kívánalmainak. Az egyetem (BOTE)1968-ban a jogart és a tisztségláncot számos más muzeális tárggyal együtt a frissen alakult Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak adományozta. 1996-ban, a két eredetei orvoskari méltóságjelvény, a jogar és a lánc visszakerültek egyetemünkre, melyeket azóta is használunk a jeles akadémiai ünnepek alkalmával, így az eskütételek ma is az egyetemi jogarra tett ujjal történnek.

*Forrás: Győry Tibor: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936) III. rész. Az orvosi kar Nagyszombatban (1770-1777)  

Galéria

4kép