Digitális egészségügyi megoldások az orvoslásban (D.E.M.O.) projekt
Mi is az A DEMO study?
„E-orvosok és e-páciensek Magyarországon: a digitalizáció szerepe és lehetőségei az egészségügyben”
2020. évi NKFI-1 nyertes pályázat (FK 134372)
A 21. század egészségügyi kihívásai közé tartozik a krónikus betegségek nagyarányú növekedése, a várható élettartam, az egészségügyi költségek emelkedése, valamint ehhez kapcsolódóan az egészségügyben világszerte tapasztalható munkaerőhiány. Mindezzel párhuzamosan a web 2.0 korszak óriási hatást gyakorol a medicinára, jelentős számban jelennek meg azok a betegek, akik a világhálón tájékozódnak, keresnek megoldást problémáikra, online próbálnak kapcsolatot teremteni gyógyítóikkal, viselhető szenzorok és applikációk révén monitorozzák egészségüket, menedzselik krónikus betegségeiket. Ez az átalakulás számos technikai, kulturális, etikai, pszichológiai és társadalmi kérdést vet fel.
Kutatásunkban a digitalizáció egészségügyben jelentkező hatásait kívántuk megvizsgálni, mind az ellátói (orvosi) oldalról, mind pedig a páciensek szemszögéből. Digitális technológiákon az eHealth és az mHealth egészségügyi alkalmazási lehetőségeit értjük. Vizsgáltuk, hogy az internetes információkeresés, a közösségi média, az applikációk szenzorok használata, valamint a telemedicina lehetőségei miként vannak jelen a hazai egészségügyben.
A tudás–attitűd–alkalmazás kérdéskörei mentén feltérképeztük a digitális technológiák alkalmazásának lehetőségeit, előnyeit és hátrányait. Kutatási célkitűzésünk továbbá annak megválaszolása volt, hogy az egészségügyi tér különböző szereplői miként vélekednek a digitális technológiák implementációjának lehetőségeiről, és milyen potenciális szerepe lehet a digitális egészségügyi alkalmazásoknak a hozzáférési egyenlőtlenségek csökkentésében.
Bővebben a kutatásról
2020 novemberében indult kutatásunk, amelyben a hazai egészségügy digitális átalakulását igyekeztünk vizsgálni. Több nagy reprezentatív páciensi felméréssel és az ellátói oldal tapasztalatainak bemutatásával igyekeztünk bemutatni a hazaidigitális átalakulás folyamatát. Több kutatásunk középpontjában a „digitális egészségparadoxon” kérdése állt, számos elemzésünkben igyekeztünk a digitális inklúziót vizsgálni, elsősorban sérülékeny társadalmi csoportok esetében (65 éven felüliek, fogyatékossággal, hajléktalansággal élők), hiszen a digitális egészségügyi megoldások használata e csoportoknál különösen fontos lehet az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés növelésében.
Kutatásunkban választ kerestünk arra, hogy az orvosok és a betegek miként használják a digitális egészség eszköztárát, milyen előnyöket, hátrányokat jelent ezeknek a technológiáknak a bevezetése és alkalmazása, és hogyan alakítja át mindez az orvos–beteg kapcsolatot. Megvizsgáltuk, hogy a digitális egészséggel kapcsolatos lehetőségek sikeres implementációjához milyen feltételek szükségesek orvosi és betegoldalról. Áttekintő review segítségével igyekeztünk képet alkotni arról, hogy a digitális technológiák egészségpolitikai megfontolásai hogyan adaptálhatóak a hazai viszonyokra. Az online betegcsoportokban megjelenő kommunikáció elemzésével nemcsak a vélekedések, hanem a valós cselekvések is leírhatóak. E komplex elemzési keretben lefolytatott vizsgálatok eredményei jó kiindulópontjául szolgálhatnak az orvosképzés és orvos továbbképzés tervezéséhez, illetve az egészségügy egyes területein a digitális átalakulás koncepciójának kialakításához és kivitelezéséhez.
A COVID-19 pandémia hihetetlen sebességgel katalizálta a digitális egészségügyi megoldások fejlesztését, használatát és elterjedését. Kutatási célkitűzéseink között szerepelt, hogy megvizsgáljuk a koronavírus járvány hatásait/átalakító szerepét az egészségügy digitalizációjára vonatkozóan.
Kapcsolódó oldalak
