A 2025-ös tavaszi szünet második felében ismét megrendezésre került a Semmelweis Egyetem saját szervezésű minitábora, amelyet ezúttal a mesék varázslatos világa inspirált. A négy napos programban (április 22–25.) az általános iskolás gyermekeket reggeltől késő délutánig változatos, élményalapú foglalkozások várták a Markusovszky Lajos Kollégium falai között, a Pető András Kar konduktorainak szakmai támogatásával.
A táborban a gyerekek nemcsak hallgatói, hanem aktív alakítói is lehettek a meséknek – saját történeteket írtak, szerepekbe bújtak, bábokat készítettek, és sok esetben még elő is adták a közösen megálmodott kalandokat. A hét minden pillanatát áthatotta a kreativitás és az önkifejezés öröme.
Szülői visszajelzések:
„Nagyon elégedettek voltunk a táborral és a szakképzett konduktorokkal.”
„Minden nagyon jó! Csak így tovább!”
„Köszönünk mindent, nagyon jól érezte magát a lányom.”
Az első napon izgalmas ismerkedő- és csapatépítő játékok segítettek abban, hogy a gyerekek hamar egymásra találjanak – sok nevetés, vidámság és felszabadult játék jellemezte ezeket a közös perceket. A zenés, mozgásos játékok igazi lendületet adtak a közös induláshoz.
A napok középpontjában a mese állt: a mesefelolvasásokat követően a gyerekek dramatikus eszközökkel megelevenítették a történeteket, miközben észrevétlenül fejlődött az együttműködési készségük, az érzelemkifejezésük, és megértették a történetek mélyebb rétegeit.
A meseírás során saját világokat alkottak – a fantáziájuk szabadon szárnyalhatott. Az így született történetek nemcsak egyediek voltak, hanem kifejezetten tükrözték a gyerekek gondolkodását, érzéseit, értékeit. A bátrabbak előadásban is megosztották alkotásaikat a többiekkel.
A kézműves programok során a képzelet kézzel foghatóvá vált: a gyerekek saját bábokat, figurákat készítettek, amelyek aztán életre keltek a közös játékban.
A tábor célja nem csupán a gyermekfelügyelet volt: ez a négy napos program valódi élményalapú tanulási lehetőséget teremtett a gyerekek számára. Fejlődött az önismeretük, az önkifejezésük, erősödtek szociális kapcsolataik, és megtapasztalták, mit jelent egy támogató, elfogadó közösség tagjának lenni.
Fotók: Zellei Boglárka
Galéria
