(Kassa, 1897. július 2. – Budapest, 1951. február 1.)*

Tanszék: II. sz. Kórbonctani Intézet 1948-1951.

Édesapja a kassai Gazdasági Akadémia igazgatója volt. A kassai Premontrei Főgimnáziumban érettségizett 1915. június 25-én, majd a budapesti Orvostudományi Karra iratkozott be. Katonai szolgálatot 1915. augusztus és 1917. február között teljesített. Orvosi oklevelét 1920. november 13-án vehette át. Orvosi oklevelének megszerzése után az I. sz. Kórbonctani Intézetben kapott tanársegédi állást. Innen került a fővárosi Szt. István Kórház prosecturájára főorvosként. Időközben egyetemi magántanári, majd címzetes rendkívüli tanári címet nyert, így az egyetemi oktatást soha nem hagyta abba. 1945 augusztusában megtették a Szt. Rókus Kórház prosecturájának vezetőjévé, egyben a kórház igazgató főorvosi teendőivel bízták meg. Ugyanakkor kinevezték a fővárosi közkórházak központi igazgatójának is. 1948 decemberében a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának II. sz. Kórbonctani Intézete tanszékvezető egyetemi tanára lett. 1950 végén elhatalmasodó betegsége miatt már nem tudott bejárni az egyetemre, majd 1951 elején idejekorán elhunyt.

„Tudományos munkássága az érelmeszesedésre, a myocardium elváltozásaira, a plexus chorioideus elöregedésére és kórfolyamataira, a hyperthyreosisra, valamint a rák-patológia számos kérdésére terjedt ki.” Rákmorbiditási statisztikái világviszonylatban is egyedülállóak.

Főbb munkái: Rákstatisztika. Bp., 1950.

Nyughelye: Budapest, Fiumei úti temető 33/0/1/50.

*Korábban megjelent életrajzaiban téves, egymástól is eltérő időpontok szerepelnek elhunyta napjaként, 1950. június 28., illetve 1957. június 28. A Budapesti Temetkezési Intézet és az (akkori nevén) Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kar tanácsülési jegyzőkönyvei egybehangzó adata szerint azonban 1951. február 1-jén hunyt el. Hasonlóképpen születési dátuma is téves a korábbi életrajzokban, ahol július 1. szerepel. Ezzel szemben a hallgató által saját kezűleg kitöltött egyetemi beiratkozási törzslapokon Zalka rendre július 2. napját jelölte meg születése napjaként.

(Idézet forrása: Balogh Sándor /szerk:/: A Semmelweis Orvostudományi Egyetem klinikáinak és intézeteinek története 1945-1975. Bp., 1976.)