(Eisenerz/Steyr, 1739. április 15. – Pest, 1809. november 23.)
Tanszék: botanika és kémia 1770-1809.
Viselt egyetemi méltóság: rektor 1779/80, 1790/91, dékán 1773/74-1774/75, 1778/79, 1783/84, 1788/89, 1792/93.
Ausztriai születésű, bár a pontos helyet illetően eltérnek a források (Stájerország vagy Felső-Ausztria). Eredetileg papi pályára készült, de aztán Bécsben orvoslást és botanikát tanult. Itt szerzett előbb bölcsész, majd orvosi doktorátust. Ezután Felső-Ausztriában, majd a felső-magyarországi bányavárosokban folytatott orvosi gyakorlatot. 1770-től a nagyszombati Orvoskar botanika és kémia tanára lett, mely állását haláláig töltötte be. A közben kétszer is továbbköltöző egyetem mindhárom székhelyén (Nagyszombat, Buda, Pest) létesített füvészkertet, számos hazai növényt elsőként írt le. Elsőként honosította meg Magyarországon a dualisztikus kémiai rendszert. 1784-ben közzétett elektrokémiai vizsgálataival már elvi lehetőségként vetette fel az akkumulátor megalkotásának lehetőségét. Felfedezte a rodánidos vasreakciót. Számos kortársához hasonlóan ásványvízelemzéseket is végzett. Vérlúgsóból kék festéket állított elő, megállapította, hogy kőszénből is előállítható kék festék, vizsgálta összetételét és figyelemre méltó eredményeket ért el. Nagy érdeme, hogy a botanikai oktatásba is bevezette a szemléltetést. 1784-ben a Józsefvárosban saját pénzen vásárolt telken megalapította a pesti botanikus kertet, ahol virágzó gyümölcsöst létesített. Kortársával, Tessedik Sámuellel együtt az alföldi gyümölcstermesztés egyik úttörője volt. Linné rendszeréhez ragaszkodott. Befejezetlen Indexében 1656 növényfaj nevét sorolta fel, 26 növény rajzát rézmetszetben mellékelte, de csak azt jelezte, hogy hány ismeretlen fajt talált. 1784-ben tudóstársaságot is szervezett. Endlicher róla nevezte el az ammónia egyik fajtáját Winterliának. Dékáni tisztségre hatszor, rektorira kétszer választották.
Főbb munkái: Dissertatio inauguralis medica proponens in flammationis theoriam novam. Viennae, 1767.; De metallis dubiis. Viennae, 1770.; Systematis themíci. Tyrnaviae, 1773.; Flora Tyrnaviensis. Tyrnaviae, 1774–78.; Index horti botanici Tyrnaviensis. Tyrnaviae, 1775.; Index secundus horti botanici Universitatis quae Pestini est. Név nélkül, Pestini, 1788.; Die Kunst, Blutlauge und mehrere zur Blaufärberei dienliche Materialien in Grossen zu bereiten und solches zur Blaufärberei anzuwenden. Wien, 1790.; Über das Brownische System. Ofen, 1798.; De aqua soteria thermarum Budensium. Budae, 1804.; Darstellung der vier Bestandtheile der anorganischen Natur… Jena, 1804.
Nyughelye: nem ismert (Fiumei úti temető, jobb oldali fal 571. helyen nincs).
