Nendtvich Károly Miksa, cserkúti (Pécs, 1811. december 31. – Budapest, 1892. július 5.)
Tanszék: Kémia 1848-1849.
Középiskoláit Pécsett kezdte (1821-1824), ahol édesapja gyógyszerészként működött, majd Késmárkon fejezte be és itt végezte a három év bölcsészetet is (1824-1829). Ezután a pesti orvoskaron 1836. február 24-én szerzett orvosdoktori, illetve ugyanebben az évben szülészmesteri oklevelet. Az orvosi tudomány mellett növénytannal is foglalkozott. Az 1836/37. tanévben Schuster János választotta maga mellé a kémia és botanika tanársegédjéül. 1840. szeptember 30-án tanársegédi alkalmazása megszűnt, de továbbra is tartott előkészítő előadásokat kémiából és a természetrajzi tárgyakból, egészen 1843-ig. 1843 végétől 1847-ig Kossuth Lajos felkérésére vasár- és ünnepnapokon ismeretterjesztő előadásokat tartott az Országos Iparegyesületben magyar és német nyelven. 1847. október 24-én kinevezést kapott a József Ipartanoda vegytan tanári állására. Előadásait azonban nem tudta azonnal megkezdeni, így hosszabb nyugati tanulmányútra indult főként technológiai ismereteinek bővítése céljából. Kémiai laboratóriumok berendezését, működését és nagyobb iparvállalatokat tanulmányozott. Utazását Béccsel kezdve érintette Prágát, Drezdát, Lipcsét, Hallét, Jénát, Braunschweiget, Göttingent és Berlint. Itt érték az 1848-as forradalom eseményei. Stáhly Ignác, a pesti orvoskar kari igazgatója hívására tért haza, hogy az egyetemen átvegye a kémia oktatását, amiért párizsi útjáról is lemondott. 1848. április 1-jén helyettes tanárként kezdte meg a munkát, júniusban nevezték ki nyilvános rendes tanárrá. Az őszi háborús események miatt az előadásokat beszüntették, ezért decemberig, Pest császári megszállásáig a haditanfolyamon tartott előadásokat. Buda visszavétele után folytatta az oktatást, amitől a császári hatóságok a szabadságharc leverése után eltiltották, a haditörvényszék pedig egy évi fizetésvesztésre ítélte. 1850-ben Geringer császári biztos visszahelyezte az Ipartanodába, ahol az előadásokat német nyelven kellett tartania. 1855-ben két munkatársával hosszabb utazást tett az Egyesült Államokban, bejárva az államok jelentős részét. 1857-ben, amikor a József Ipartanoda József Műegyetemmé alakult át, ő kapta meg a specialis chemia tanszékét, rendes tanári minőségben. Részt vett az 1866-os párizsi és az 1873-as bécsi világkiállításokon, mely utóbbit követően királyi tanácsosi címet kapott. Az 1873/74. tanévben a Műegyetem rektori tisztét töltötte be. 1881-ben vonult nyugállományba, és ebből az alkalomból nemesi címet nyert cserkúti előnévvel, valamint kitüntették a III. osztályú Vaskorona renddel. Ugyanekkor választotta Pécs városa díszpolgárrá. Az 1884-1887 közötti időszakra a Moson vármegyei zurányi kerületben, az Istóczy Győző-féle antiszemita mozgalom programjával, országgyűlési képviselővé választották. 77 éves korában beutazta Nyugat- és Észak-Afrikát. Tapasztalatait a Budapesti Szemlében tette közzé Három hónap Afrikában címmel.
Magyar nyelvű közleményeiben kezdetben a Bugát-Irinyi-féle szakkifejezéseket alkalmazta, de később áttért a nemzetközi terminológia használatára. Maga is részt vett a magyar kémiai szaknyelv kidolgozásában. Tevékenysége leginkább aszfaltok, mészkövek, meteoritok, kőszenek és ásványvizek elemzésére irányult. Alapító, majd választmányi tagja volt az 1841. május 28-án alakult Kir. Magyar Természettudományi Társulatnak, melynek támogatásával fogott hozzá a hazai aszfaltok és kőszenek vizsgálatához. A Magyar Tudományos Akadémia 1845. november 22-én levelező, 1858. december 15-én rendes tagjául választotta. Jelentős tevékenységet fejtett ki a budai evangélikus egyház presbitereként is. Levelező tagja volt a pesti magyar és a bécsi birodalmi földtani társulatoknak, a jénai ásványtani, valamint a pfalzi gyógyszerészi és iparműi társulatoknak.
Főbb munkái: Dissertatio inauguralis in territorio Quinque Ecclesiensi de natura climate et vegetatione ejusdem regionis. Buda, 1836.; Grundriss der Stöchiometrie nebst einem geschichtlichen Überblick derselben für angehende Chemiker und Pharmaceuten entworfen. Buda, 1839.; Az életműtlen műipari vegytan alapismeretei. Pest, 1844-45.; Magyarország legjelesebb kőszéntelepei. Pest, 1851.; Grundriss der allgemeinen technischen Chemie I-III., Pest, 1854-58.; Amerikai utazásom I-II. Pest, 1858.; A vegytan alapelvei… Pest, 1872.; Magyarország ásványvizei. Pest, 1885.
Nyughelye: Budapest, Fiumei úti temető 34-2/0/1/46.
