(Budapest, 1927. augusztus 17. – Budapest, 2011. december 24.)

Tanszék: II. sz. Szemészeti Klinika 1984-1986 (mb.), 1986-1996.

Nagyapja id. Imre József szemészorvos volt, édesapja a könyvkiadó vállalatok, majd az Országos Széchenyi Könyvtár tisztviselőjeként dolgozott. Középiskoláit Budapesten kezdte, majd családja 1942-ben Kolozsvárra költözött, így ott tett érettségit 1945-ben. Ezután a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészi Egyetemen végzett 9 félévet, majd 1949-ben visszatért Budapestre. Tanulmányait a Budapesti Orvostudományi Egyetemen fejezte be 1951. július 6-án. Augusztus 1-jétől a II. sz. Szemklinika gyakornokaként kezdett dolgozni.

1956. május 18-án tett szemész szakorvosi vizsgát. Ugyanebben az évben tanársegéddé léptették elő. 1969. február 5-én elérte az orvostudományok kandidátusa fokozatot. 1973-ban egyetemi adjunktusi, 1977. július 1-jén docensi kinevezést kapott. 1980-ban érte el az orvostudományok doktora fokozatot. 1983. július 1-jén egyetemi tanárrá lépett elő, majd december 1-től a klinika igazgató-helyetteseként dolgozott. 1984. júl. 1-jétől 1986. június 30-ig megbízták a klinika vezetésével. A továbbiakban kinevezéssel vezette a klinikát. 1996. június 30-án nyugállományba vonult.

Pályája kezdetén foglalkozott a Coats-betegség kóroktanával. Szűkebb érdeklődési területén, a szem érbetegségei, illetve az érbetegségek szemészeti vonatkozásai kutatásában nemzetközileg is elismert eredményeket ért el. Vizsgálta a szemfenék és a retina körüli érképződés mechanizmusát, kutatta a szemben keletkező érujdonképződések megakadályozását. Megállapította a szivárványhártya és a retina érburjánzásai, a szemfenéki elzáródás és az üvegtest, ill. a csarnokvíz magasabb tejsavtartalma közötti összefüggéseket.

1951-ben lett tagja az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének. 1960-tól volt vezetőségi tagja a Magyar Szemorvos Társaságnak, ahol 1960-1962 között szervező titkári, 1962-1964 között megbízott főtitkári, 1964-1966 között ismét titkári tisztséget töltött be. 1968-ban ismét megbízott, majd 1969-1972 között választott főtitkárként működött. Főtitkári minőségében lett az Országos Szemészeti Intézet szakmai kollégiumának tagja 1969. április 17-én.

1983-ban Kiváló munkáért kitüntetést kapott.

Főbb munkái: A pseudomonas pyocyanea által okozott szaruhártyafekély keletkezéséről és gyógyításáról (Nagy Ferenccel). In: Szemészet, 1956.; Studies on the Mechanism of Retinal Neovascularization. Role of Lactic Acid. In: British Journal of Ophthalmology, 1964.; Az érképződés mechanizmusáról és a szemben keletkező érújdonképződések megakadályozásáról. Kandidátusi értekezés. Bp., 1966.; Nem ereződő cornea-duzzadások és érújdonképződéssel járó szembetegségek. Doktori értekezés. Bp., 1979.; Szemészet fogorvostanhallgatók számára. Egyetemi jegyzet. Bp., 1993.; A primaer glaukoma diagnosztikája és terápiája. Szemészeti szakmai standardok. In: Újabb eredmények a szemészetben. Bp., 1996.

Nyughelye: Farkasréti temető 33-4/0/1/45.