(Szombathely, 1959. március 23. – )
Dékán: 2013/14 –
1983-ban szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Oktató és kutató munkáját az egyetem Élettani Intézetében végezte, ahol 2004-ben lett egyetemi tanár. 2005 óta az Élettani Intézet igazgatója, 2006 és 2012 között ÁOK dékánhelyettes, a 2012/13. tanévben a Semmelweis Egyetem általános rektorhelyettese volt. Aktívan részt vett az Általános Orvostudományi Karon 2008-ban bevezetett curriculum kialakításában. 2013-ban választották meg az ÁOK dékánjának. Három alkalommal (1987-1989, 1992-1995 és 2000-2001) vett részt hosszabb tanulmányúton a National Insitutes of Health-ben (Bethesda, MD, USA). Tudományos munkásságának fő területe a hormonreceptorok működési mechanizmusának vizsgálata. 1979-ben tudományos diákkörösként csatlakozott Spät András munkacsoportjához, ahol az aldoszteron elválasztás szabályozásának mechanizmusait vizsgálta. Tanulmányútjai során Kevin J. Catt munkacsoportjában molekuláris biológiai módszereket sajátított el, melyek segítségével molekuláris szinten vizsgálta az angiotenzin-receptor aktiválódásának mechanizmusát. A Howard Hughes Medical Institute 1995-ben elnyert kutatási támogatásának segítségével hazatérését követően az Élettani Intézetben kutatócsoportot hozott létre, melyben meghonosította a külföldön elsajátított módszereket. E munka során a receptorok, illetve a jelátviteli folyamatokban szereplő fehérjék célzott mutációit hozták létre, és e fehérjék működését biokémiai módszerekkel, illetve élő sejteken biofizikai módszerekkel (pl. Förster típusú rezonancia energiatranszfer, konfokális mikroszkópia) vizsgálva számos alapvető felismerést tett az angiotenzin II és más hormonok által létrehozott biológiai folyamatok mechanizmusára vonatkozóan. Több mint 100 közleményt publikált nemzetközi tudományos folyóiratokban. Az orvostudomány kandidátusa minősítést 1992-ben, az MTA doktora címet 2000-ben nyerte el. 2010-ban az MTA levelező tagjának, 2012-ben az Academia Europaea tagjának választották. 1997-2000-ig Széchenyi professzori ösztöndíjban, 2001-től 2004-ig Széchenyi István ösztöndíjban, 2007-ben Akadémiai díjban részesült. 2000-ben elnyerte a Semmelweis Egyetem Huzella Tivadar jutalomdíj és emlékérmét. Tudományos nevelői munkásságát 2005-ben OTDT Mestertanár kitüntetéssel ismerték el.
Főbb munkái:
Hunyady L, Balla T, Nagy K, Spät A. Control of phosphatidylinositol turnover in adrenal glomerulosa cells. BIOCHIM. BIOPHYS. ACTA 713:352 357, (1982).
Hunyady L, Bor M, Balla T, Catt KJ. Identification of a cytoplasmic ser-thr-leu motif that determines agonist-induced internalization of the AT1 angiotensin receptor. J BIOL CHEM 269: (50) 31378-31382 (1994)
Hunyady L, Baukal A.J,Balla T,Catt K.J. Independence of type 1 angiotensin II receptor endocytosis from G protein coupling and signal transduction. J. BIOL. CHEM. 269:24798 24804, (1994).
Hunyady L, Baukal AJ, Gaborik Z, Olivares-Reyes JA, Bor M, Szaszak M, Lodge R, Catt KJ, Balla T. Differential PI 3-kinase dependence of early and late phases of recycling of the internalized AT(1) angiotensin receptor. J CELL BIOL 157: (7) 1211-1222 (2002)
Wei H, Ahn S, Shenoy S. K, Karnik S. S, Hunyady L, Luttrell L. M, Lefkowitz R. J. Independent ß-arrestin2 and G protein mediated pathways for angiotensin activation of ERK1/2. Proc. Natl. Acad. Sci. USA 100:10782-7, (2003).
Gaborik Z, Jagadeesh G, Zhang M, Spat A, Catt K J, Hunyady L. The role of a conserved region of the second intracellular loop in AT(1) angiotensin receptor activation and signaling. ENDOCRINOLOGY 144: (6) 2220-2228 (2003)
Spat A, Hunyady L. Control of aldosterone secretion: A model for convergence in cellular signaling pathways. PHYSIOL REV 84: (2) 489-539 (2004)
Hunyady L, Catt KJ. Pleiotropic AT(1) receptor signaling pathways mediating physiological and pathogenic actions of angiotensin II. MOL ENDOCRINOL 20: (5) 953-970 (2006)
Turu G, Varnai P, Gyombolai P, Szidonya L, Offertaler L, Bagdy G, Kunos G, Hunyady L. Paracrine transactivation of the CB1 cannabinoid receptor by AT1 angiotensin and other Gq/11 protein-coupled receptors. J BIOL CHEM 284: (25) 16914-16921 (2009)
Szekeres M, Nadasy GL, Turu G, Soltesz-Katona E, Toth ZE, Balla A, Catt KJ, Hunyady L. Angiotensin II induces vascular endocannabinoid release, which attenuates its vasoconstrictor effect via CB1 cannabinoid receptors. J BIOL CHEM 287: (37) 31540-31550 (2012)
