(Nyitra, 1903. március 3. – Budapest, 1973. július 23.)
Tanszék: Gyógynövény- és Drogismereti Tanszék 1950-1971.
Ötgyermekes családban született, édesapja állami hivatalnok, telekkönyvvezető volt. Középiskoláit Sopronban és Bonyhádon végezte, majd utóbbi városban volt gyógyszerészgyakornok 1920-1921 között. Gyógyszerészmesteri oklevelét Budapesten, 1925. június 17-én szerezte. Ezután 1927-ig Baján és Szigetváron működött alkalmazott gyógyszerészként, majd a budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetemen lett óraadó tanár és gyógyszerészdisszertáns. 1930. szeptember 1-jén gyakornoki állást kapott az egyetem Növényélettani Intézetében, ahol 1933. október 1-jén tanársegéd lett. 1931-ben gyógyszerészdoktori fokozatot szerzett summa cum laude minősítéssel. 1939. szeptember 1-jén átigazolt az Orvostudományi Kar Gyógyszerismereti Intézetébe, ahol kezdetben tanársegédi beosztásban, majd 1942. szeptember 1-től egyetemi adjunktusként dolgozott. 1940-től a gyógyszerészet történetét is előadta. 1942. május 27-én magántanári képesítést szerzett a gyógyszerismereti vizsgálatok tárgykörében. Egyetemi elfoglaltsága mellett 1939-1942 között oktatott a Kertészeti Akadémián, majd 1943-1945 között a Drogista Szakiskolában. 1944 decemberében része volt a kitelepítési parancs elszabotálásában, így az intézet az ostrom idején is helyben maradt. 1945 tavaszán az egyetemi igazoló bizottság 3 évre eltiltotta az előléptetéstől, mert hallgató, majd asszisztens korában részt vett a hallgatók bajtársi egyesületének tevékenységében. 1945 októberében B-listára tették, állásába csak 1947 februárjában térhetett vissza. 1946. januárban belépett a Szociáldemokrata Pártba, de a pártegyesülés után kizárták. Szintén 1946-ban lett az Orvos-egészségügyi Szakszervezet tagja. 1948. március 1-jén intézeti tanár besorolást kapott. 1950. november 1-jén kinevezték a Gyógyszerismereti Intézet tanszékvezető intézeti tanárává, majd 1956. szeptember 1-jén tanszékvezető egyetemi docensévé. 1957. szeptember 1-jén egyetemi tanári kinevezést kapott, tanszékét pedig Gyógynövény- és Drogismereti Tanszékké nevezték át. 1956-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1959-ben lépett be az MSZMP-be. 1971. június 30-án vonult nyugdíjba. Munkássága során gyógynövényismerettel, drogok azonosításával, hamisítások felismerésével, a hazai gyógyszerészet történetével foglalkozott. Az V. Magyar Gyógyszerkönyv farmakognóziai részének szerkesztője, a VI. Magyar Gyógyszerkönyv farmakognóziai albizottságának elnöke volt.
1934-1944 között alelnöke volt az Alkalmazott Gyógyszerészek Egyesületének. 1939-1949 között ellátta a Magyar Gyógyszertudományi Társaság titkári teendőit. A Román Orvostudományi Társaság Gyógyszerészi Szakcsoportjának tiszteletbeli, az Académie Internationale d’Histoire de la Pharmacie vezetőségi, az Internationale Paracelsus Gesellschaft rendes, az Internationale Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie vezetőségi és az Institut za Povjest Farmacije u Zagrebu levelező tagja volt. 1948-1952 között a Gyógyszerész, 1953-tól az Acta Pharmaceutica Hungarica szerkesztőbizottságának munkájában vett részt. 1952-től tagja volt az ETT Gyógyszerészeti és Gyógyszerkönyvi Bizottságának, továbbá a gyógynövények szabványát készítő, valamint a gyógynövények jellegmintáit megállapító bizottságnak.
1940-ben Jakabházy-emlékéremmel, 1954-ben Szocialista Munkáért Érdeméremmel, 1956-ban Kabay-emlékéremmel, 1966-ban Weszprémi-emlékéremmel, 1974-ben (posztumusz) Ernyey József emlékéremmel tüntették ki, 1959-ben kiváló gyógyszerész kitüntetést kapott.
Főbb munkái: Szövettani tanulmány a Centaurium umbellatum Gilib.-en, különös tekintettel a procambriumra és annak szerepére a szár szerkezetének megalakulásában. Gyógyszerészdoktori értekezés. Bp., 1931.; A drog-önellátás kérdése. Pápa, 1942.; Kossuth-csillag, Vénusz-sarucska. Gyógynövények, növények, drogok magyar népies és latin nevei. Bp., 1948.; A Gyógyszerismereti Tanszék 40 esztendeje. In: Gyógyszerész, 1955:10.; Kabay János és a magyar morfingyártás. In: Acta Pharmaceutica, 1956.; 1848-as szabadságharcunk gyógyszerészi vonatkozásai. In: Gyógyszerészet, 1961.; Farmakognozia (Novák Istvánnal). Bp., 1963.
Nyughelye: Budapest, Farkasréti temető 16-II/0/1/30.