(Dömsöd, 1814. – Pest, 1862. április 8.)
Tanszék: Növénytan (botanika) 1848-1849, 1851-1862.
Orvosi tanulmányait Pesten végezte, oklevelet 1839. július 10-én kapott. Kezdetben tanársegéd volt a kémia és botanika tanszéken, majd Sadler József halála után 1848-ban ő lett a botanika tanára és az egyetemi füvészkert igazgatója. A szabadságharc után az 1849/50. és az 1850/51. tanévben Tognio Lajos látta el a tanszék körüli teendőket, majd ismét Gerenday vette át a tanszéket. A botanika oktatását haláláig folytatta, noha 1850-ben a tanszék átkerült a Bölcsészettudományi Karra.
Főbb munkái: Magyar- és Dalmátországi kígyók. Pest, 1839.; Dissertatio inauguralis zoologico-medica, sistens serpentes Hungariae et Dalmatiae.; A kígyókról általánosan, különösen a mérges és nem mérges különbségről a magyarországiakra vonatkozólag (Magyar orvosok és természetvizsgálók munkái VI. 1846. 291. 1.)
Nyughelye: Budapest, Fiumei úti temető FM/BAL/1/52 (a Sebastiani család mauzóleumában).
