(Győr, 1781 – Pest, 1814)
Orvosi tanulmányait Pesten végezte, ahol 1804-ben sebészdoktorrá, 1805-ben orvosdoktorrá avatták. 1809-ben prosectori kinevezést kapott az anatómián. 1811/12-től helyettesként adta elő a szülészetet, majd annak a sebészettől történt leválasztása után 1812. április 7-től a tárgy rendes tanárává nevezték ki. A szülészeti oktatás korszerűbbé tételére és a Szt. Rókus kórházzal való együttműködésre részletes tervet dolgozott ki, ami azonban életében nem valósulhatott meg. Ígéretesen induló karrierjét korai halála törte derékba.