(Pest, 1813. ? – Budapest, 1883. november 11.)
Tanszék: elméleti orvostan 1851-1866, általános kór- és gyógyszertan (helyettesként) 1854-1855, szülészet 1866-1874.
Orvosi tanulmányait Pesten végezte, 1838. augusztus 21-én avatták orvossá. Ugyanebben a tanévben szülészmesteri oklevelet is szerzett, majd tanársegédként dolgozott a szülészeti tanszéken. 1842-ben Pest város szülészorvosának választották. Orvosi praxisa a belgyógyászatra is kiterjedt, hamarosan a város egyik keresett orvosa lett. Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc idején udvarhű magatartást tanúsított, így az 1849/50. tanévben megkapta az elbocsátott Bugát Pál tanszékét, a sebészmester növendékek számára előadott elméleti orvostant. 1854-ben megbízták az általános kór- és gyógy(szer)tan helyettesként való előadásával is. Semmelweis halála után, 1865-ben átvette a szülészeti tanszéket, de egyáltalán nem követte elődje tanításait, így a gyermekágyi láz előfordulása csakhamar 6%-ra emelkedett klinikáján. Végül a tanári kar kezdeményezésére maga kérte nyugdíjazását, ami 1874-ben meg is történt. Ettől kezdve magánpraxisának szentelte idejét. Budán kiadott orvosi disszertációján kívül más megjelent irodalmi munkája nem ismert.
Főbb munkái: Syphilis. Dissertatio inauguralis medicopractica. Buda, 1838.; Relatio medica synoptica partuum et morborum in clinico obstetricio reg. scient. Univ. Hung. sub auspiciis spect. ac clar. dni prof. Flor. Eduardi a Birly de cursu anni schol. 1840/1 observatorium (kéziratként a budapesti egyetemi könyvtárban).
Nyughelye: Budapest, Fiumei úti temető A/KÖZÉP/1/IV.
