(Szentes, 1899. július 24.[1] – Budapest, 1966. február 6.)
Tanszék: Egyetemi Gyógyszerészeti Intézet 1932-1934 (helyettes), Egyetemi Gyógyszertár 1947-1966
Középiskolai tanulmányait 1911-ben, Nagyváradon kezdte, majd 1913-tól a mezőtúri református főgimnáziumban folytatta, ahol 1917-ben ún. hadiérettségit tett. 1917 márciusában Nagyváradra vonult be a 4. honvéd gyalogezredhez. 1918 januárjában befejezte a tiszti iskolát és h.j. őrmesteri rendfokozattal az olasz harctérre vezényelték. Itt megsebesült, majd szeptemberben ismét az olasz harctérre küldték, a fegyverszünet Udinében érte. Hazatérve 1918 decemberétől 1920 áprilisáig Nagyváradon volt gyógyszerészgyakornok, majd a budapesti orvoskar gyógyszerészi szakára iratkozott, ahol 1921. június 20-án gyógyszerészi oklevelet kapott. 1920-ban az orvosi szakot is elkezdte, és 1927. december 3-án orvosdoktori oklevelet is szerzett. 1921. július 1-től a Gyógyszerészeti Intézet munkatársa volt, kezdetben havidíjas gyógyszerészként. 1922 szeptemberétől már díjas gyakornok, 1923 elejétől tanársegéd, 1930. szeptember 1-től fővegyész, mindvégig Matolcsy Miklós címzetes rendkívüli tanár mellett. Csipke Zoltán vezette az approbációs vizsgára készülő növendékek felkészítését. Matolcsy nyugalomba vonulásakor, 1932. december 1-től helyettesként vezette az intézetet 1934. március 7-ig, Mozsonyi Sándor kinevezéséig. 1935-ben magántanári fokozatot szerzett a gyógyszerészeti vizsgálatok tárgykörében. A gyógyszerészhallgatók oktatása terén elért eredményeiért 1942-ben címzetes rendkívüli tanári címet kapott. 1947. január 1-jén rábízták az intézettől különválasztott Egyetemi Gyógyszertár vezetését, miután Mozsonyi Sándor erről lemondott, és csak az Egyetemi Gyógyszerészeti Intézetnek szentelte idejét. 1949-ig adta elő az orvostanhallgatóknak ajánlott Vénykészítéstan c. tárgyat. 1950 márciusában intézetvezető tanár címet kapott, 1952 decemberétől docensként látta el a gyógyszertár vezetését egészen haláláig.
Főbb munkái: A vénykészítés kézikönyve /Némedy Imrével/. Bp., 1938.; Anyagismeret /Kádár Tiborral/. Bp., 1949.; Vénykészítéstan /Bevezetés a receptúrába/ – egyetemi jegyzet. Bp., 1950., 1958.
Nyughelye: Budapest, Farkasréti temető, felszámolva.
[1] A szakirodalomban található, és feltehetően egymásra támaszkodó életrajzaiban július 26. szerepel. Maga Csipke Zoltán is különböző dátumokat jelölt meg. Hallgató korában a saját kezűleg kitöltött beiratkozási törzslapokon júl. 24. és 26. szerepel felváltva. A hivatalos egyetemi nyilvántartásokban (végbizonyítvány, promóciós könyv) a júl. 24-ét tüntetik fel. Későbbi saját önéletrajzában és az általa ellenjegyzett személyi nyilvántartó lapjain és minősítésein mindenütt július 29. a megadott születési nap.