(Nagyvárad, 1923. március 14. – Budapest, 2015. augusztus 3.)
Tanszék: Neurológiai Klinika 1975-1993.
Édesapjának saját gyógyszertára volt Nagyváradon, egészen az 1948-ban végrehajtott államosításig. Csanda Endre szülővárosában végezte el középiskolai tanulmányait, melyet románul kezdett el, de az 1940-es visszacsatolás után már magyarul fejezett be 1941-ben. Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, diplomát 1947. január 21-én nyert. Másodéves korától, 1943-tól az Anatómiai és Tájbonctani Intézetben dolgozott Szentágothai János beosztottjaként. 1944 végén, amikor a felsőbb éves hallgatókat katonai behívóval Németországba vitték, ő az Idegklinikán bujkált, itt érte a város ostroma. Egészen 1950-ig dolgozott itt, amikor június 1-jén áthelyezték a budapesti Központi Katonai Kórház ideg- elme- és idegsebészeti osztályára Juhász Pál professzor mellé, ahol 1954. dec. 30-ig szolgált. Aspiránsként szerelt le, és átkerült az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetbe. Pályája során négyféle szakképesítést szerzett: neurológiai (1951.VI.28.), sebészeti (1954.VI.29.), idegsebészeti (1959.III.3.), pszichiátriai (1974.I.25.). Az 1956-os forradalom idején újra az Idegklinikán volt, ahol részt vett a sebesültellátásban. 1957-ben ismét katonai szolgálatot teljesített tartalékos tisztként. 1964-ben tartalékos orvosőrnagyi rendfokozatot kapott. 1956-1959 között az Idegsebészeti Intézet Neuropathológiai Laboratórium főorvosa volt. Innen a debreceni Idegklinikára ment, majd 1961-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem Idegklinikáján kapott docensi állást. 1962-ben kandidátusi fokozatot szerzett Az agyoedéma és jelentősége a koponyaűri nyomásfokozódás kórtanában c. értekezéssel. 1969/70-ben egy évet töltött CIS-ösztöndíjjal Párizsban, Talairach professzor intézetében (Service de Neurochirurgie Fonctionnelle et Laboratoire de Neuropathologie de l’Hopital Ste. Anne). 1975. július 1-jén kapott kinevezést a SOTE Neurológiai Klinikájára. Tudományos munkássága öt fő területet érintett: 1. Az agyödéma és koponyaűri nyomásfokozódás humán és experimentális vizsgálata, pathomechanizmus és terápia szempontjából. Barrier problémák, különös tekintettel az agyödémára, 2. A subarachnoidalis vérzés neuropathológiai, terápiás és pathológiás vonatkozásai, 3. Klinikopathológiai és kísérletes vizsgálatok a liquortér és extracranialis nyirokrendszer közötti kapcsolatokra vonatkozóan, 4. A beta sugárzás központi idegrendszerre kifejtett hatásának tanulmányozása, ödematogén és progresszív emyelinisatiós folyamat szempontjából, 5. Az extrapyramidalis kórképek, főleg a parkinsonismus gyógyszeres stereotaxiás kezelésének problémái. 1993. június 30-án vonult nyugállományba. 1999-ben az orvostudomány doktora fokozatot szerzett.
A szakmai közéletben igen tevékenyen vett részt, 1963-1986 között összesen 81 külföldi kongresszuson vett részt, illetve adott elő. 1980-1986 között a SOTE Etikai Tanácsának elnöki tisztét töltötte be, 1981-ben megválasztották az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Budapesti Bizottsága elnökévé. A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságának elnöke, a Korányi Társaság vezetőségi tagja, az EEG Társaság, az Idegsebészeti Társaság, illetve a Neurológiai, Idegsebészeti és Onkológiai Kollégium tagja volt. Külföldi tagságai közül meg kell említeni, hogy 1981-1984 között ellátta a Neurológiai Világszövetség alelnöki feladatait, illetve tagja volt az Európai Funkcionális és Stereotaxiás Idegsebész Társaságnak és a Neuropathológus Világszövetségnek, tiszteletbeli tagja több lengyel, NDK-beli, csehszlovák, osztrák és finn ideggyógyász társaságnak.
Főbb kitüntetései: Miniszteri dicséret (1972), Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1974); SZOTE Kiváló Nevelője (1975), Kiváló Orvos (1981), Kiváló Munkáért (1982), Szakszervezeti Munkáért arany fokozat (1984), Apáczai Csere János-díj (1986), Erki Díj (Finnország, 1986), SOTE Kiváló Oktatója (1989), Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (1993), Kiváló TDK Nevelő I. fokozat (1995), Egészségügyi Miniszter díszoklevele (2003).
Főbb munkái: Neurológia. Egyetemi tankönyv. Bp. 1978, 1980, 1983, 1986, 1990.; Psychiatriai jegyzet /szerk./. Bp., 1981, 1987.; Fejfájás /Kovács Katalinnal, Bozsik Györggyel és Jelencsik Ilonával/. Bp. 1994.; Beta sugárzás hatása az agyszövetre. Doktori disszertáció. MTA TMB, Bp., 1998.
Nyughelye: Budapest, Óbudai temető