(Debrecen, 1923. február 18. – Budapest, 1984. január 8.)
Tanszék: Egészségügyi Szervezési Intézet 1978-1984
Iskoláit Debrecenben végezte, ugyanitt szerzett orvosi diplomát 1946-ban, summa cum laude minősítéssel. Egyetemi évei alatt, 1944 áprilisában édesapjával együtt deportálták (Hajdúszentgyörgy, Ausztria, Németország), majd 1945. június 3-án tért vissza Debrecenbe. 1945 szeptemberében belépett az MKP-ba, párttagsága a szervezeti változások ellenére mindvégig folyamatos maradt. 1946-ban tagja lett az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének is. Már 1945 júniusától a debreceni Szemklinikán dolgozott egészen 1949 novemberéig, előbb díjas gyakornokként, majd fizetéses tanársegédként, ahol Kettesy Aladár tanítványa volt. 1949 májusában szemész szakorvosi képesítést szerzett. 1949 novemberében hivatásos orvos-őrnagyként katonai szolgálatra vonult be. Kezdetben tudományos intézeti szakfőorvosként, majd szervező munkakörben, végül 1955 januárjától a Katonai Repülő Kórház szemészeti osztályának főorvosaként működött. 1957 áprilisában visszatért a civil életbe, a Gyáli úti kórház szemészeti osztályát vezette. Ugyanott a kórház igazgatóhelyettesi feladatait is ellátta 1959. január és 1965 között. Időközben a párt által szervezett felsőoktatásban is részt vett. 1953-ban elvégezte a Marxizmus-leninizmus Esti Egyetemet, a filozófia tanfolyamot (1955) és a filozófia szakosító tanfolyamot is (1960). 1960 óta az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Központjában belső politikai munkatársként is dolgozott 1965-ig. 1963. december 12-én védte meg kandidátusi értekezését A színtévesztés elmélete és gyakorlata címmel. 1970-ben repülőorvosi szakképesítést nyert. 1965. július 1-jei hatállyal kinevezték az Egészségügyi Minisztérium III. gyógyító-megelőző ellátás főosztálya élére. Ettől kezdve szerepet játszott a hazai kórházi rendszer átalakításában, illetve az egészségügyi törvény előkészítésében. 1973. január 1-től csoportfőnök, 1974. március 15-től miniszterhelyettes volt. 1978. október 1-jén vette át a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Szervezési Intézetének vezetését egyetemi tanári rangban, mely munkakört haláláig töltötte be. 1979-ben társadalom-orvostani szakképesítést szerzett.
Tudományos munkásságának első időszakában (1951-1965) szemészeti kérdésekkel foglalkozott: fiziológiai optikával, különös tekintettel a repülésre, valamint szemészeti műtéttani kérdésekkel, elsősorban szemhéjplasztikával. A második időszakban társadalomegészségügyi és egészségügyi szervezési kérdések foglalkoztatták, ezen belül is a kórházszervezés.
Szakmai közéleti tevékenységét tekintve vezetőségi tagja volt az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének, választmányi tagja a Magyar Szemorvos Társaságnak és 1951-től titkára az Élettani–Optikai Bizottságnak. Betöltötte a Magyar Kórházszövetség elnöki, a Nemzetközi Kórházszövetség Tanácsának alelnöki tisztségét. Tagja volt a Szemészet c. folyóirat szerkesztőbizottságának.
Kitüntetései: Érdemes Orvos – 1954, Kiváló Szolgálatért Érdemérem – 1955, Szocialista Munkáért Érdemérem – 1962, Szakszervezeti Munkáért arany fokozat – 1965, Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozat (BM) – 1968, Kiváló Orvos – 1969, Jubileumi Emlékérem – 1970, Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozat (HM) -1973, Munka Érdemrend arany fokozata – 1975, Vöröskereszt Munkáért arany fokozat – 1977, Az Egészségügyi Szervezők Tudományos Egyesületének plakettje – 1975, A Magyar Kórházszövetség plakettje – 1981, Munka Érdemrend arany fokozata – 1983.
Főbb munkái: A színérzésről és annak gyakorlati jelentőségéről. In: Honvédorvos, 1951.; Repülőorvostan (többekkel). Bp., 1956.; A mélységlátás és a szemizomegyensúly összefüggéseiről. – A neuritis n. optici és a sclerosis multiplex egyes összefüggéseiről (Szák Jánossal). In: A Gyáli úti Kórház jubileumi évkönyve. (szerkesztő is Szák Jánossal, Vánkos Józseffel) Bp., 1960.; A színtévesztés elmélete és gyakorlata. Kandidátusi értekezés. Bp., 1963.; Az egészségügy harmadik ötéves tervének feladatai és az új gazdasági mechanizmus megvalósítása (Császár Ferenccel és Cserba Lászlóval). In: Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1967.; A gyógyító-megelőző ellátás 25 éves fejlődése. – Kórház-rendelőintézeti egység egyes szervezési kérdései. In: Népegészségügy, 1970.; Társadalomorvostan és egészségügyi szervezés. 1–2. Egyetemi jegyzet (Károlyi Györggyel). Bp., 1983; új kiad. 1–3. 1986, 1989.
Nyughelye: Budapest, Farkasréti temető 60-6/0/4/10
