A 6. Nyári Egyetem második, pénteki napja a Kávézzon az egyetem vezetésével című, immár hagyományosnak számító kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött. A programot megnyitó dr. Merkely Béla röviden bemutatta a Semmelweis Egyetemet, külön kiemelve, hogy a mintegy 16 ezer hallgató több mint harmada külföldről érkezett; az intézmény számít hazánk legnagyobb betegellátójának évi közel 2,8 millió orvos-beteg találkozással, amely a magyar betegellátás 10 százaléka; a PhD-hallgatók és a tudományos közlemények száma pedig az elmúlt években folyamatosan emelkedett az egyetemen. Dr. Pavlik Lívia kancellár a magyar felsőoktatás versenyképességéről szólva kiemelte, hogy komoly átalakítást követően 21 egyetem – köztük a Semmelweis – immár nem állami, hanem alapítványi fenntartásban működik. Mint elmondta, a Semmelweis Egyetem költségvetési főösszege 260 milliárd forintra tehető, amelyből a felsőoktatás 50 milliárdot tesz ki, amelyet az állami közfeladat-finanszírozási szerződés keretében kapja meg az egyetem. Ez a hosszútávú szerződés 2026-ig szól és konkrét indikátorokat tartalmaz. A kancellár rámutatott: nemcsak a hallgatóknak, de a szerződés értelmében az egyetemnek is az az érdeke, hogy a lemorzsolódás minél kisebb legyen, és mindenki megfelelő ütemben haladjon tanulmányaival.
Dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes azt javasolta a résztvevő hallgatóknak, találjanak egy olyan attitűdöt maguknak, amely a következő években végigviszi őket tanulmányaikon. Mint elmondta, Semmelweises diákként soha nem gondolta, hogy egyszer az intézmény egyik vezetőjévé válik, ez az út pedig minden hallgató előtt nyitva áll – csak sokat kell hozzá dolgozni. Arra bátorította a jelenlévőket, legyenek büszkék arra, hogy ide járnak. Feketéné dr. Szabó Éva, stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes felhívta a figyelmet az intézmény több mint 250 éves tradícióira, melyek kijelölték azt az utat, amelyen a hallgatóknak tovább kell menniük. Rámutatott, hogy az egyetem nemcsak sok hallgatót, de minél jobb hallgatókat is szeretne – ezt szolgálja az idén bevezetett szóbeli felvételi és ezért reformálták meg újra a kurrikulumot, de ez a célja az infrastrukturális beruházásoknak és további fejlesztéseknek is. A Semmelweis Egyetem az egészségügy olimpikonjait képezi, de már az is nagy eredmény, ha valakinek az olimpiához hasonlóan kvalifikálnia sikerült, azaz bejutott az egyetemre. Dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes kitért arra, hogy az orvos- és egészségtudomány az egyik leginkább gyakorlatorientált képzésnek számít. Épp ezért a gyakorlati képzés egyedülálló módon a koronavírus-pandémia idején sem állt le az intézményben. Mint mondta, úgy kell megszervezni az oktatást, hogy erős elméleti alapokra épüljön, majd kellő gyakorlati tapasztalatot is adjon, így a betegellátásba már úgy kapcsolódhassanak be az itt végzettek, hogy képesek legyenek akár önálló döntéshozatalra is. Dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes kiemelte: az egyetem klinikáin egyszerre történik a hallgatók, a fiatal kollégák és a szakmaspecifikus képzésen résztvevők oktatása; a kutatás-innováció és a betegek ellátása is. Azzal, hogy a jelenlévők felvételt nyertek a Semmelweis Egyetemre, mind elkötelezték magukat a legszentebb hivatás, a beteg embertársaik segítése mellett – ennek kell mindig a szemük előtt lebegni. Külön kitért az élethosszig tartó tanulás jelentőségére és arra, hogy az elmúlt években az intézmény betegellátó kapacitása közel 50 százalékkal nőtt. Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes aláhúzta: a tudományos eredményekből üzletet kell csinálni és a piacra kell vinni azokat ahhoz, hogy a betegeken is segíteni lehessen velük. Arra bátorította a jelenlévőket, hogy a TDK-hoz, majd a PhD-képzéshez csatlakozva lépjenek be a tudomány világába, ezt követően pedig cégeket alapítva formálják a jövőt és a gazdaságot. Kiemelte, hogy a jelenlegi vezetés alatt az egyetem tudományos teljesítménye körülbelül megduplázódott. Dr. Alpár Alán nemzetközi képzésekért felelős rektorhelyettes felhívta a figyelmet: a „nagy”, több mint 250 éves születésnap mellett az intézménynek létezik egy „kisebb” születésnapja is, ez a nemzetközi képzés több mint 40 évvel ezelőtti elindulását ünnepli. Jelenleg az általános orvosképzésen kétszer annyi idegen nyelvű hallgató kezdi meg tanulmányait, mint magyar. Ez azonban a magyar hallgatók számára is kivételes lehetőség, hiszen rengeteg idegen nyelvű tárgy és csoport közül választhatnak, és nem kell külföldre menniük ahhoz, hogy más országból származó emberekkel találkozzanak.
Ezt követően dr. Nyirády Péter, az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) dékánja, az Urológiai Klinika igazgatója tartott előadást arról, hogyan vezették be a Curriculum 2.0-t a karon. „Az én feladatom, hogy Önök be tudják fejezni tanulmányaikat, minél jobbak, minél sikeresebbek legyenek az egyetemen” – mondta el prezentációjának kezdetén. Az első kurrikulumreform 2019-ben indult a Semmelweis Egyetemen, Magyarországon egyedülálló módon. Ennek keretében többek között blokkoktatást vezettek be és kiegyensúlyozták az elméleti és gyakorlati képzést. Az idéntől bevezetett Curriculum 2.0 során kiértékelték az eddigi eredményeket és további finomhangolásokat végeztek a kurrikulumon a gyakorlati képzés erősítésének céljából. A cél, hogy a képzésük befejezésekor a hallgatók kellő tudással felvértezett, önállóan gondolkodó és döntést hozó, ugyanakkor csapatban dolgozni képes olyan szakemberekké váljanak, akik egész életükön keresztül tovább tudnak tanulni és fejlődni. Bemutatta a Curriculum 2.0 módszertanát, a projekt stratégiai prioritásait, valamint a kurrikulum felülvizsgálatának eredményeit is, melyek közül az egyik legfontosabb a hallgatói lemorzsolódás csökkentése volt. Külön kitért a klinikai gyakorlat jelentőségére, valamint a hallgatók klinikai munkavállalására, amely során nemcsak gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek, de pénzt is kereshetnek.
A nap további részében dr. Joób-Fancsaly Árpád egyetemi docens, az Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika intézetvezető helyettese tartott előadást a bölcsességfogakról; dr. Alberti-Dér Ágnes egyetemi docens, a Farmakognóziai Intézet igazgatója a természetes eredetű hatóanyagok kutatásáról; dr. Gadó Klára főiskolai tanár, az Egészségtudományi Kar (ETK) dékánhelyettese, a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ igazgatója, az Egészségtudományi Klinikai Tanszék tanszékvezetője az orvos-beteg kapcsolat jelentőségéről; dr. Pethesné Dávid Beáta egyetemi tanár, az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) dékánhelyettese, a Mentálhigiéné Intézet igazgatója és dr. Papp Zsuzsanna Katalin, az intézet adjunktusa a hallgatói jóllétről és az ezzel kapcsolatos egyetemi kutatás első eredményeiről; dr. Vissi Tímea, a Konduktív Pedagógiai Intézet adjunktusa pedig a korai intervenció konduktív nevelésben rejlő lehetőségeiről beszélt. Az Amigos Alapítványt képviselő Mikó Anna és Balla Dávid a kórházi önkéntesség világát mutatta be, és sor került egy kerekasztal-beszélgetésre is, amely a VIII. kerület és a Semmelweis Egyetem kapcsolatát járta körül – ezen Pikó András, a kerület polgármestere, valamint dr. Merkely Béla rektor és dr. Hermann Péter rektorhelyettes vettek részt. A szépség határai és felelősségei címmel pódiumbeszélgetést rendeztek dr. Krasznai Zsolt plasztikai sebész és dr. Hermann Péter részvételével.
A délelőtti szakmai program átvezetéseként kora délután lépett az előadóterembe dr. Csernus Imre pszichiáter. Dr. Hermann Péter rektorhelyettes mutatta be őt az első- és felsőbbéveseknek, kiemelve, hogy az ismert szakember a Semmelweis Egyetem hallgatója volt, 1992-ben diplomázott, először nőgyógyásznak készült, majd pályát módosított, és a pszichiátria felé fordult, amelyből 1997-ben tett szakvizsgát. Csernus Imre leendő kollégákként köszöntötte a teremben helyet foglaló hallgatóságot, akiknek arról beszélt, mit jelent az ő saját tapasztalatai, meglátása szerint orvosnak lenni. Mint mondta, az orvost a hétköznapi felfogásban általában a fehér köpennyel azonosítják, de hangsúlyozta, hogy az orvos ott kezdődik, hogyan fordul oda a beteghez, hogy kapcsolódik, megérti-e az élethelyzetét. Hangsúlyozta: számára az orvos segítő hivatást jelent, amelynek nagy a tétje. A segítő hivatás fontos része szerinte a kellő önismeret is. A napi élet sokszor próbára teszi, hogy ki miért választotta a szakmát, van-e kellő bátorsága, hite, tudatossága hozzá, hogy végigvigyen dolgokat, ki tud-e állni az igazáért, amikor van egy szakmai meggyőződése, tud-e felelősséget vállalni felnőtt emberként, mennyire a pénzért, a presztízsért választotta a szakmát, vagy azért, mert a szülei ezt szerették volna. „A kérdés az, mennyire lesztek bátrak szembenézni a saját félelmeitekkel, és azt megoldani, mert hogyha ezt megteszitek, akkor egy éles helyzetben azt fogjátok mutatni majd a beteg embereknek, akik hozzátok fordulnak, hogy én tudom, hogy miről beszélsz. Mert én megoldom ezt. Nap mint nap” – fogalmazott.
A délutáni program egy kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyen A mi kis falunk című sorozat alkotói és színészei vettek részt. Ezt követően online jelentkezett be Sós Csaba Európa-bajnoki bronzérmes, világbajnoki ötödik helyezett úszó, edző, egyetemi tanár, a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya.
A Nyári Egyetem idei utolsó programjaként a Szent-Györgyi előadóteremben Bodrogi Gyula színművészt köszöntötte dr. Merkely Béla meghívott vendégként. Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Prima Primissima közönségdíjas, a József Attila Színház, a Vidám Színpad és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2003-tól a Nemzeti Színház művésze. Mintegy 70 mozifilmben, félszáz tévéjátékban szerepelt, 110 filmben kölcsönözte a hangját olyan színészeknek, mint Tony Curtis vagy Jack Nicholson, de az ő hangján mesélt Süsü, a sárkány, amely mesefilmen generációk nőttek fel. A beszélgetés témái közt szerepelt, hogy a 90 éves színművészt nemrégiben a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikán kezelték, az életmentő beavatkozásért és odafigyelésért azóta is hálás a klinikának és kezelőorvosának, dr. Merkely Bélának. Továbbá egyik kedvenc hobbija a vadászat, amelyre számos alkalommal elkísérte az egyetem rektora is. Beszélgetésükből kiderült, hogy eredetileg matematika-fizika szakos tanárnak tanult, de a színészet korán megragadta, és bármerre járt, szereplésre kérték. Különösen közel áll hozzá a színházi játék, amelyben úgy hiszi, az előadás folyamán együtt játszanak a közönséggel, mindenkinek megvan a maga szerepe. Mint a rektor megjegyezte, az elmúlt napok beszélgetéseiben többször hasonlították már a színészi szakmát az orvosokéhoz, a sportolókét pedig az orvosláshoz és az egészségtudományban dolgozókéhoz. A színész és orvos szakmájában pedig közös lehet, hogy mindkettőnek először a közönség, az emberek lelkére kell hatni – tette hozzá Bodrogi Gyula.
Szabó Ádám, Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem