A Semmelweis Egyetem adott otthont a EURODOC 2026. évi éves konferenciájának és közgyűlésének, amelyre több mint száz doktorandusz, pályakezdő kutató, egyetemi vezető és kutatáspolitikai szakértő érkezett Európa húsz országából. A négynapos rendezvény a EURODOC, a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ), valamint a Semmelweis Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Alumni Igazgatósága közösen szervezésében valósult meg. Az esemény központi témája ráirányította a figyelmet arra, hogy a fiatal kutatók meghatározó szerepet töltenek be az európai tudomány, felsőoktatás és innováció jövőjének alakításában.
A konferencia ünnepélyes megnyitóján a hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő képviselői köszöntötték a résztvevőket. A rendezvényt Prof. Dr. Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese, Nicola Dengo, a EURODOC elnöke, Dr. Vámosi Péter, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke, Prof. Dr. Takács Gábor, a Magyar Doktori Tanács társelnöke, valamint Prof. Dr. Kubinyi Enikő, a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg.
A résztvevőket a házigazda Semmelweis Egyetem nevében Prof. Dr. Hermann Péter köszöntötte Budapesten, kiemelve, hogy az egyetem elkötelezett a tudományos kiválóság, a nemzetközi együttműködés és a kutatók következő generációjának támogatása mellett. Mint mondta, a EURODOC 2026 házigazdájának lenni egyszerre jelent megtiszteltetést és az egyetem küldetésének természetes folytatását. „Büszkék vagyunk arra, hogy a Semmelweis Egyetem adhat otthont ennek a jelentős európai eseménynek” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy a több mint 250 éves múltra visszatekintő intézmény az oktatás, a kutatás és a betegellátás egységére épül, és mára a nemzetközi orvos- és egészségtudományi élet elismert kiválósági központjává vált. Köszöntő beszédében Budapestet is a tudomány, a kultúra és az eszmék találkozási pontjaként jellemezte. Reményét fejezte ki aziránt, hogy a résztvevők nemcsak a tudományos programból profitálnak majd, hanem a város egyedülálló szellemi és kulturális légkörét is megtapasztalhatják, amely hosszú ideje hidat képez régiók és tudományos közösségek között. A EURODOC, a DOSZ és a Semmelweis Egyetem együttműködésének jelentőségét is hangsúlyozta, amely azt példázza, miként lehet országhatárokon, tudományterületeken és kultúrákon átívelően együtt dolgozni. „A pályakezdő kutatók nem csupán a jövő tudósai, hanem már ma is aktív szereplői a tudományos felfedezéseknek, az innovációnak, az oktatásnak és a tudomány társadalmi megismertetésének. Számos tekintetben valóban a tudomány nagykövetei”- emelte ki. Zárásként annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a konferencia inspiráló szakmai párbeszédeket, értékes új kapcsolatokat és olyan gondolatokat eredményez majd, amelyek hosszú távon is alakítják a kutatás és a doktori képzés jövőjét.
Nicola Dengo, a EURODOC elnöke köszönetet mondott a Semmelweis Egyetemnek a konferencia magas színvonalú megrendezését, valamint elismerését fejezte ki a szervezők elkötelezett munkájáért. A konferencia mottójára utalva a kapcsolatteremtés, a tudásközvetítés, a bizalom és a felelősség jelentőségét hangsúlyozta ki. Mint mondta, a pályakezdő kutatók nap mint nap nagyköveti szerepet töltenek be, amikor tudást közvetítenek tudományterületek, intézmények, ágazatok, érintetti csoportok és nyelvek között. Beszédét azzal zárta, hogy a kutatók meghatározó szereplői az európai tudásökoszisztémának, és kulcsszerepet játszanak a tudomány és a társadalom kapcsolatának erősítésében.
Dr. Vámosi Péter, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke köszöntő beszédében rámutatott, hogy a pályakezdő kutatók nélkülözhetetlen összekötő szerepet töltenek be a tudomány és a társadalom között, ugyanakkor számos kihívással is szembesülnek. Kiemelte a nemzetközi együttműködés jelentőségét a doktori képzésben és a kutatásban, méltatva a konferencia témáját és az európai színvonalú doktori képzés iránti közös elköteleződést. Beszédének végén köszönetet mondott a EURODOC-nak, a Semmelweis Egyetemnek és a szervezőknek, valamint arra biztatta a résztvevőket, hogy erősítsék tovább az együttműködést és építsék, bővítsék az európai tudományos közösséget.
A konferencia szakmai programjára utalva Prof. Dr. Takács Gábor, a Magyar Doktori Tanács társelnöke beszédében a doktoranduszokat érintő legfontosabb kérdéseket emelte ki, többek között a tudományos szabadságot, az új tudás létrehozását és az európai kutatás jövőjét. Meglátása szerint a kutatók feladata messze túlmutat a kutatómunkán: kérdéseket fogalmaznak meg, hozzájárulnak a döntéshozatalhoz, oktatnak, részt vesznek az egyetemi irányításban, valamint bővítik a tudományos ismereteket. Ugyanakkor, mint mondta, a kutatás nem ér véget az egyetem falain belül. Kihangsúlyozta, a tudomány iránti társadalmi bizalom csak folyamatos párbeszéd révén erősíthető, amelyben a doktoranduszok egyszerre közvetítik az új tudományos eredményeket és figyelnek a társadalom visszajelzéseire. A konferencia témájához kapcsolódva a kutatókat hídszerepet betöltő szakemberekként jellemezte, akik összekapcsolják a tudományt a társadalommal, a közösségekkel és a szakpolitikai döntéshozatallal.
Végezetül Prof. Dr. Kubinyi Enikő, a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a résztvevőket, aki kiemelte a kutatók meghatározó szerepét a tudomány és a társadalom közötti kapcsolat erősítésében. Egyetemi oktatóként és szakpolitikai döntéshozóként szerzett tapasztalataira építve felidézte saját doktori éveit és a kutatói pálya kihívásait. Rámutatott, hogy a tudományos fejlődés ritkán egyenes út: a sikerekhez gyakran kudarcok, újragondolás és kitartás vezet. Arra biztatta a pályakezdő kutatókat, hogy bátran vállalják ezeket a kihívásokat, hiszen a kíváncsiság, a felfedezés öröme és az emberiség közös tudásának gyarapítása teszi a kutatói hivatást különlegesen értékessé. Kitért arra is, hogy a pályakezdő kutatókra egyre nagyobb nyomás nehezedik, ezért Magyarország a támogatási rendszerek fejlesztésével és az európai együttműködések erősítésével igyekszik kiszámíthatóbbá és vonzóbbá tenni a kutatói életpályát. Beszédét azzal zárta, hogy kíváncsiságra, szakmai ambícióra és egymás támogatására ösztönözte a résztvevőket, hangsúlyozva: a tudomány jövőjét nemcsak a korszakalkotó felfedezések, hanem azok az emberek is formálják, akik elkötelezetten dolgoznak mindezek megvalósításán.
A hivatalos megnyitót követően a program plenáris előadásokkal és magas szintű szakpolitikai panelbeszélgetésekkel folytatódott, amelyek középpontjában az európai kutatáspolitika és a tudományos szabadság állt. A fő témák között szerepelt az európai kutatáspolitika megújítása, a kutatói mobilitás szerepe az európai tudományos ökoszisztémában, a tudományos szabadság, mint a kutatás és a demokrácia alapértéke, az Európából Magyarországra vezető kutatói karrierutak, valamint az Európai Kutatási Térséghez (ERA) kapcsolódó szakpolitikai eszközök. A nap a kutatási együttműködések erősítéséről és a pályakezdő kutatók támogatásáról szóló összegző gondolatokkal zárult.
A konferencia során a résztvevők egyetértésüket fejezték ki aziránt, hogy a pályakezdő kutatók nem csupán aktív szereplői a tudományos munkának, hanem meghatározó alakítói a kutatási rendszereknek, a szakpolitikai környezetnek és a nemzetközi együttműködéseknek is. A szakmai párbeszédek rámutattak arra, hogy a növekvő felelősséghez megfelelő intézményi támogatásnak is társulnia kell, biztosítva a fiatal kutatók számára azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik szerepük teljes kibontakoztatását.
A konferencia második napja a pályakezdő kutatók intézményalakító szerepére és a kutatói közösségek megerősítésére összpontosított. A program kiemelt témái között szerepeltek a nemzetközi kutatói közösségek kihívásai, a fiatal kutatók részvétele az egyetemi irányításban, a szakpolitikai döntések gyakorlati megvalósítása, az erős kutatói közösségek fejlesztése, valamint a rendelkezésre álló nemzetközi hálózatok és támogató programok.
A konferencia interaktív workshopoknak is helyet adott, amelyek célja az együttműködés erősítése, a készségfejlesztés és a szakmai kapcsolatépítés támogatása volt. A tudományos program mellett a rendezvény fontos célja a nemzetközi kutatói közösségek megerősítése, valamint a kutatók, felsőoktatási intézmények, szakpolitikai döntéshozók és szakmai szervezetek közötti párbeszéd elősegítése volt. A résztvevők megosztották egymással tapasztalataikat és jó gyakorlataikat, valamint új együttműködési lehetőségeket is feltártak.
A konferenciát a EURODOC éves közgyűlése zárta.
A 2026. évi rendezvény házigazdájaként a Semmelweis Egyetem ismét a tudományos kiválóság, a nemzetközi együttműködés és a pályakezdő kutatók szakmai fejlődésének támogatásáról tett tanúbizonyságot. Az Európa számos országából érkező résztvevőket összefogó konferencia kiváló lehetőséget biztosított az érdemi szakmai párbeszédre és az együttműködések elmélyítésére, miközben tovább erősítette Budapest és a Semmelweis Egyetem szerepét is az európai kutatói közösség egyik meghatározó találkozóhelyeként.
A rendezvény a Biotronic támogatásával valósult meg.
Galéria
6kép
