Dr. Kellermayer Miklós, az Általános Orvostudományi Kar dékánja „Hogyan fogjunk meg egyetlen molekulát?” című előadásában kitért rá, hogy a nanovilág gondolata először egy elméleti fizikus, Richard P. Feynman előadásában merült fel. Mint mondta, a nanotechnológia segítségével egy nanométeres méretskálán különböző izgalmas felfedezések és alkalmazások tehetők. Két fő elve a miniatürizálás illetve az atomokból építkezés. A dékán rámutatott: bizonyos helyzetekben érdemes a molekulákat egyenként vizsgálni, mert segítségükkel új felfedezések tehetők, például egyéneket tudnak így azonosítani a sokaságban, véletlenszerű folyamatok ismerhetők meg, de biológiai molekulák mechanikája is jellemezhető. Szólt az atomi erőmikroszkópiáról, mint a nanotechnológia egyik legfontosabb vizsgálati és manipulációs módszeréről, mely segítségével atomokat és molekulákat is le tudnak tapogatni.
Galéria
Előadásában kiemelte: a lézercsipesz lényege, hogy segítségével akár egyetlen molekula megfogható és megnyújtható; ezáltal vizsgálható a molekula mechanikája, megmérhető a rugalmassága, vagy éppen az, hogy molekulák közötti kölcsönhatásokban milyen erők lépnek fel. A vizsgálni kívánt molekulát különböző eljárásokkal két-három mikrométer átmérőjű polimer gyöngyhöz kapcsolják, ami fogantyúként működve segít a molekula megragadásában – ismertette. Kitért a titinmolekulára – az izom rugalmas fehérjéje, mely a szívizom rugalmasságát is meghatározza – illetve a titin rugalmasság és stabilitás doménszintű szabályozására. A lézercsipeszben a titinmolekula végeihez ragasztott mikrométer átmérőjű gyöngyök segítségével ragadják meg és nyújtják meg a molekulát, illetve mérik meg rugalmasságát és szerkezetváltozásait – ismertette a vizsgálat lépéseit a dékán. A normál illetve kórós (kardiomiopátiás) szövetből izolált titinmolekulák mechanikai tulajdonságait összehasonlítva lehet következtetni arra, hogy a titin szerkezeti változásai milyen lépéseken keresztül vezethetnek el a kóros állapothoz.
Szólt a DNS molekula mechanikájáról is. Mint arra rávilágított, a bakteriofágok (baktériumokat fertőző vírusok) jelentős része kettős szálú DNS-t tartalmaz, amely kis tokban (kapszidburokban) található. Amikor fertőz a bakteriofág, akkor kilökődik ez a DNS. Ha megismerjük, hogy miként történik ez a kilökődés, vagyis miként fertőz a vírus, vélhetően azt is megértjük, hogy lehetne megállítani ezt a folyamatot, megakadályozni a vírusfertőzést – magyarázta dr. Kellermayer Miklós.
Az egészség- és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító 12 alkalmas előadás-sorozatra – mely a nagy érdeklődés miatt új helyszínen, a Nagyvárad téri Elmélet Tömbben folytatódik, amely a korábbinál kétszer annyi, közel 600 fő befogadására alkalmas – a meghirdetést követően napok alatt beteltek a helyek. A kurzus szakmai vezetője dr. Nagy Zoltán professor emeritus. A Szenior Akadémia következő alkalmán dr. Nagy Zoltán Zsolt, az Egészségtudományi Kar dékánja, a Szemészeti Klinika igazgatója „Szürkehályog, egy új népbetegség?” címmel tart előadást.
A teljes előadás diasora ide kattintva letölthető (pdf).
A Szenior Akadémia honlapja itt érhető el.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
