Dr. Kovács Gábor, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója „A gyermekonkológia új perspektívája” című előadásában hangsúlyozta, az idén 135 éves klinika a hazai gyermekonkológia megteremtője, mely gyermekhematológiai és onkológiai központként működik, de az elmúlt években mozgásszervi, ízületi és izombetegségek országos központjává is vált. Mint arra rávilágított: a társadalom öregedésével egyre gyakoribbá válnak a daganatos megbetegedések, ám a gyermekkori esetek a daganatos betegek alig fél százalékát teszik ki. Az ő esetükben a gyógyulási esélyek is jobbak, 75-80 százalékos a teljes gyógyulás, bizonyos betegségtípusoknál pedig ez akár a 95 százalékot is elérheti – tette hozzá. Az első helyen a leukémiás megbetegedések állnak, de gyakori még a nyirokcsomó, illetve a központi idegrendszeri daganatok is – mutatott rá dr. Kovács Gábor hangsúlyozva, hogy a leukémia leggyakrabban a tíz év alatti korosztályban fordul elő, ma már gyógyítható betegség, melyről tudják, hogy nem genetikailag öröklődik.
Galéria
Az igazgató felhívta a figyelmet a késői mellékhatások kiküszöbölésére, valamint az életminőség kérdésére, ami nagyon fontos szerepet kap a gyermekonkológiában. Mint mondta, ma már az úgynevezett speciális molekuláris biológiai vizsgálatok nélkül (mely segítéségével az egymillió sejtből meg tudják határozni az egy kórosat) nem lehet daganatos betegségeket kezelni. Az immunológia, a sejtfelszínt leíró sajátosságok mellett a daganatsejtek genetikája is fontos tényező, mely meghatározza a gyógyulási esélyeket, illetve az alkalmazandó kezelést is – emelte ki. Szólt róla, hogy az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézettel együttműködve közel 1500 olyan genetikai eltérést vizsgálnak, ami befolyásolhatja a leukémiás betegek sorsát.
A kemoterápia és a csontvelőátültetés mellett kitért a gyermekonkológia új perspektívájára, az egyénre szabott kezelésre, mellyel hatékonyabban, kevesebb mellékhatással tudják gyógyítani az adott betegséget. Ennek egyik eszköze a gyógyszergenetika, mely lényege, hogy a genetikai sajátosságoknak megfelelően adagolják a gyógyszereket. A gyógyszergenetikai vizsgálatok egyre több információt fognak tudni nyújtani az egyénileg alkalmazható speciális kezelésekről – ismertette. Kitért a jövőt jelentő immunterápiára is, mely egy célzott kezelést jelent, ahol csak az adott daganatsejtet pusztítják el, szemben a kemoterápiával, mely a sejtosztódást gátolja, így az egészséges sejteket is károsítja.
Szólt róla, hogy hazánkban a 14 év felettiek felnőtt intézményben is kezelhetők, ugyanakkor hangsúlyozta: fontos, hogy a gyermek protokollok szerint lássák el őket, így akár 20-30 százalékkal nagyobb lehet a gyógyulás esélye. Mint arra rámutatott, a gyerekkori daganattal kezeltek esetében felnőtt korban nagyobb eséllyel alakul ki ismét valamilyen daganat.
Az egészség- és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító 12 alkalmas előadás-sorozatra – mely a nagy érdeklődés miatt új helyszínen, a Nagyvárad téri Elmélet Tömbben folytatódik, amely a korábbinál kétszer annyi, közel 600 fő befogadására alkalmas – a meghirdetést követően napok alatt beteltek a helyek. A kurzus szakmai vezetője dr. Nagy Zoltán professor emeritus, aki nevében dr. Kellermayer Miklós, az Általános Orvostudományi Kar dékánja köszöntötte a megjelenteket. A Szenior Akadémia következő alkalma február 17-én lesz, ahol dr. Kovács József, a Magatartástudományi Intézet igazgatója „Aktuális kérdések a bioetikában” címmel tart előadást.
A teljes előadás diasora ide kattintva letölthető (pdf).
A Szenior Akadémia honlapja itt érhető el.
Bódi Bernadett
Fotó: Tuba Zoltán
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
