A 250 éves Semmelweis Egyetem jubileumi évének keretében megrendezett szabadelőadás-sorozat, a Szenior Akadémia tizenegyedik alkalmán a civilizációs betegségekre – mint a magasvérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a cukorbetegség – hajlamosító tényezők felismeréséről esett szó gyermekkorban. Dr. Tulassay Tivadar, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika professor emeritusa előadásában kitért a megelőzés természetes lehetőségei mellett az orvosi és társadalmi lehetőségekre valamint az egyén felelősségére is.

Dr. Tulassay Tivadar rector emeritus „A civilizációs betegségekre hajlamosító tényezők felismerése gyermekkorban” című előadásában rávilágított: napjainkban a civilizáció számos betegségért felelős. Mint azt kiemelte, az elmúlt években jelentősen csökkent a fertőző betegségek miatti halálozások száma, azonban helyüket átvették a nem fertőző betegségek, mint a szív- és érrendszeri, a daganatos, a krónikus légzőszervi betegségek, valamint a cukorbetegség, ami világszerte a vezető halálokok között szerepel. Előadásából kiderült, hogy ennek okai sokszor már a gyermekkorra, sőt a születési körülményekre is visszavezethetők.

Galéria

11kép


Szólt róla, hogy az 1980-as évek végén egy brit orvos-epidemiológus, David Barker felfigyelt arra, hogy a kis súllyal születetteknél gyakoribb a szívbetegség előfordulása. Vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az elhízás, a magas vérnyomás és a diabétesz – tehát a szívbetegséggel kapcsolatos megbetegedések – is gyakoribbak kis születési súly esetén. Ennek egyik oka a vesében keresendő – mutatott rá Dr. Tulassay Tivadar, ami a 36. várandóssági hétre fejlődik ki teljesen, addigra alakulnak ki a vért megszűrő vesetestecskék, utána már csak funkcionális érés történik. Ebből adódóan a koraszülötteknek akár 30 százalékkal kevesebb lehet a nefronszáma, ami később magas vérnyomást eredményez. A stresszhormonnak, a kortizolnak is szerepe lehet a folyamatban, amit egyrészről a magzat mellékveséje és a placenta is termel, de az anya saját szervezetéből is bejuthat. Egy krónikus magzati stresszhelyzet átprogramozza a magzati endokrinszabályozást is, ami pedig emelkedett kortizol szintet okoz, ezáltal kevesebb nefront eredményez: gátolja a nefronképződést, az ér fejlődését, nem lesz olyan szerteágazó az érhálózat, ami szintén hozzájárulhat a magas vérnyomáshoz és a későbbi káros folyamatokhoz – ismertette.

Dr. Tulassay Tivadar gyermekgyógyász, nefrológus 1974-ben szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen summa cum laude minősítéssel. 1990-től öt évig az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese, 1995 és 2000 között az egyetem általános és klinikai rektorhelyettese, majd 2003 és 2012 között az egyetem rektora volt. 1983 óta dolgozik az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán, amelynek 1993-tól húsz éven át volt tanszékvezető egyetemi tanára. 2014-től az MTA elnökségi tagja. 2014-2019 között az egyetem Klinikai Orvostudományi Doktori Iskolájának vezetője volt. 2018-tól az egyetem professor emeritusa. Tudományos munkássága a folyadék- és elektrolit-háztartás renális, endokrin és immunológiai szabályozására, a fibrózissal járó rendszerbetegségek korai molekuláris markereinek vizsgálatára irányul. Megalapította az MTA-SE Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoportot 2003-ban, mely a kutatói utánpótlásnevelés jelentős bázisa lett. Számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el munkásságát, a többi között Batthyány-Strattmann díjban, Príma díjban, Merit Díjban és Kerpel Emlékplakettben is részesült.

Felhívta a figyelmet, hogy minden 100 újszülöttből 8-9 kis súllyal jön a világra, éppen ezért a természetes megelőzésnek már az újszülött ellátásban meg kell kezdődnie. Kitért a késői köldökzsinór elvágás, a szoptatás és az azonnali anya-újszülött kapcsolat fontosságára, ami fokozza a lelki kötődést, ezáltal pedig javul a stressztűrő képesség, jobbak a kognitív funkciók is – mutatott rá, hozzátéve, hogy serkenti a tejelválasztást és elősegíti a hasznos bélbaktériumok megtelepedését is.

Szólt az egyén felelősségéről, rámutatva az egészségtudatos öngondoskodás fontosságára. Kitért a glükóz és fruktóz közti különbségre, kiemelve a fruktóz negatív hatásait. Nagy mennyiségű fogyasztása elősegíti az elhízást, a II-es típusú diabétesz és a zsírmáj kialakulását. Az egyik leggyakoribb ízfokozó adalékanyagról, a nátrium-glutamátról szólva elmondta: hatására fokozódik az étvágy, nő az elfogyasztott étel mennyisége. Felhívta a figyelmet, ha napi öt gramm glutamátnál többet fogyasztunk, az súlyos kárt okoz, mert obezitást, inzulinrezisztenciát és krónikus gyulladást eredményez.

Az egészség- és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító 12 alkalmas előadás-sorozatra, amelynek a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előadóterme ad helyet – a meghirdetést követően napok alatt beteltek a helyek. A Szenior Akadémia idei utolsó alkalma december 16-án lesz, ahol Dr. Kolev Kraszimir, az Orvosi Biokémiai Intézet igazgatóhelyettese „Véralvadás: vérzéscsillapítás vagy trombózis?” címmel tart előadást.

A teljes előadás diasora ide kattintva letölthető (pdf).

A Szenior Akadémia honlapja itt érhető el.

Bódi Bernadett
Fotó: Adrián Zoltán

 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.