A 250 éves Semmelweis Egyetem jubileumi évének keretében megrendezett szabadelőadás-sorozat, a Szenior Akadémia nyolcadik alkalmán az MR-rel mint modern diagnosztikai eljárással ismerkedhettek meg az érdeklődők. Dr. Karlinger Kinga, a Radiológiai Tanszék egyetemi magántanára sorra vette a CT és az MR közti különbségeket, szólt az MR széles körű felhasználhatóságáról a koponya és a gerinc vizsgálatában, az ízületek, a hasi és a kismedencei szervek, valamint az erek és a szív betegségeinek diagnosztikájában.

Dr. Karlinger Kinga, a Radiológiai Tanszék egyetemi magántanára „Az MRI, a modern diagnosztika alapja” című előadásában felidézte, hogy az MRI-módszer elvi alapjait 1946-ban Bloch és Purcell egymástól függetlenül fektették le, amiért mindketten Nobel-díjat kaptak. A fizikában és kémiában történő alkalmazást követően orvosi célra Lauterbur és Mansfeld továbbfejlesztésében 1973-tól alkalmazták – foglalta össze.

Galéria

9kép

Előadásában kitért rá, hogy míg a CT röntgensugárral dolgozik, addig az MR-vizsgálat egy mágneses magrezonancián alapuló képalkotó eljárás, melynek lényege, hogy a pácienst egy, a földi mágnesesség több tízezerszeresének megfelelő mágneses térbe helyezik, ahol tetszőleges irányokból készítenek róla képeket. Az MR-vizsgálat előnye, hogy a többi képalkotó eljárás többségével szemben a lágy szövetekről és az ízületekről egyaránt képes részletgazdag felvételt készíteni, valamint a vizsgált szervekről és területekről működés közben is tud képet rögzíteni – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az MR vizsgálatoknál nincs sugárterhelés sem.

Dr. Karlinger Kinga 1968-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetemen summa cum laude. 1972-ben pathológia, majd 1977-ben radiológia szakvizsgát tett. 
1974-ben került a Semmelweis Egyetem Radiológiai klinikájára, ahol jelenleg is egyetemi magántanár. A Magyar Radiológusok Társaságának vezetőségi tagja, emellett a Neuroradiológus és a Magyar Orvos-Egészségügyi Felsőoktatási Társaság tagja. A Doktori Iskola oktatója, évente több szakdolgozat, diplomamunka konzulensi feladatait látja el, a posztgraduális képzésben mentorként és tutorként is tevékenykedik. Emellett tanít az egyetem Egészségtudományi és Általános Orvostudományi Karán. 2003-ban az egyetem kiváló oktatójának választottak, 2010-ben és 2014-ben Pro Universitate díjban is részesült, 2016-ban Szent-Györgyi Albert díjat vehette át. Aktívan részt vesz a Magyar Orvosi Kamara munkájában. 

Mint arra rámutatott, általában az agy, a gerinc, a has, a medence és az erek vizsgálatára, valamint az ízületek (pl. váll, csukló, térd, könyök) sérüléseinek megállapítására használják. Az MRI segítségével ki lehet mutatni a rendellenes szöveteket, a duzzanatokat és a gyulladásokat, valamint meg lehet vizsgálni a véráramlási problémákat is. Kiemelte az MR szerepét az idegsebészeti műtétek tervezésénél is.

Kitért rá, hogy a vizsgálat során milyen szabályokat kell betartani: fontos, hogy a beteg semmilyen elektromágneses eszközt, szemüveget, ékszereket, fogprotézist, pacemakert nem viselhet.

Az egészség- és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító 12 alkalmas előadás-sorozatra, amelynek a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előadóterme ad helyet a meghirdetést követően napok alatt beteltek a helyek. A Szenior Akadémia következő alkalma november 25-én lesz, ahol Dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Onkológiai Tanszék vezetője „Rákmegelőzés, a daganatos megbetegedés kezelési lehetőségei” címmel tart előadást.

A Szenior Akadémia honlapja itt érhető el

Bódi Bernadett
Fotó: Képszerkesztőség

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.