Az Egészségipari-Biotechnológiai Science Parkban megvalósítani kívánt kutatás-fejlesztési és szolgáltatási terveket mutatta be a kutatóknak és az érdeklődőknek Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes, valamint Dr. Szigeti Gyula Péter innovációs igazgató. A rendezvényt megnyitó köszöntőjében Dr. Merkely Béla rektor hangsúlyozta a Science Parkról való közös gondolkodás fontosságát.

A Science Park koncepciót azért hoztuk létre, hogy egy nagy ugrást tudjunk megvalósítani, egy forradalmian új gondolkodást vezessünk be a Semmelweis Egyetemen olyan partnerekkel, akik – például az informatika, bionika terén – kiegészítik a mi tudásunkat – hangsúlyozta Dr. Merkely Béla rektor a Semmelweis Szalonban tartott eseményen, amelyen a tudásparkban megvalósítani kívánt kutatás-fejlesztési és szolgáltatási terveket mutatták be. A rektor kitért arra, hogy a Semmelweis Egyetem ma is a közép-kelet-európai régió kiemelkedő presztízsű intézménye, kimagasló oktatási teljesítménnyel és tudományos outputtal. Azonban az egyetem ennél is sokkal többre képes – vélte a rektor, hozzátéve, hogy az itt folyó tudományos munka idézettsége kimagaslóan jó, tehát rendkívül értékes munkák születnek, csak a szemléletünket szükséges kicsit megváltoztatni. A jövő Semmelweis Egyeteméről való gondolkodás során a jól működő külföldi példákra érdemes tekinteni (pl. Harvard, Oxford, Heidelberg vagy éppen a Bázeli Egyetem), ahol látható, hogy az oktatásinál nagyobb mértékűek az innovációs-kutatási bevételek. A rektor az egyetem felfelé ívelő pályára állításában kiemelte a kurrikulumreform jelentőségét, amely a fiatalok helyzetbe hozását támogatja. A legtöbb új ötlet, kapacitás a fiatalokban van, úgy kell prezentálni az oktatást, hogy a hallgató a tanultakra rá tudja építeni a saját gondolatait és tovább tudjon lépni – hangsúlyozta.   

Változtatni kell a gondolkodásunkban azon a téren is, hogy mielőtt megjelentetnénk egy publikációt egy magas presztízsű lapban, vizsgáljuk meg, hogy milyen innovatív értéke van a felfedezésnek, megállja-e a helyét a hatalmas mértékben növekvő egészségpiacon, szükséges-e az iparjogvédelmi folyamat elindítása. A rektor hangsúlyozta, a rendezvény célja a Science Parkról való közös gondolkodás, hiszen az az egyetem kutatóinak készül, és csak akkor ér valamit, ha „be tudjuk lakni és a nap minden órájában ki tudjuk használni” – fogalmazott.

A Science Park az egyetem új kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiájának a kicsúcsosodása – jelentette ki Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes. Hangsúlyozta: várják minden kutató ötletét, projektjét, hiszen ez egy olyan befogadó központ lesz, ahol mindenki meg tudja valósítani a saját innovációs álmát. Emlékeztetett arra, hogy az innovációs ökoszisztéma, és az abból kinövő Science Park három egyetem bázisa köré épül; létrehozásáról márciusban írt alá szándéknyilatkozatot a Semmelweis Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A rektorhelyettes szólt arról is, hogy a top 100-ba vezető út legfontosabb lépése a K+F eredmény növelése, és az eredményeink nemzetközi elismertségének, láthatóságának emelése. A koncepció a kormányzati K+F célokkal és stratégiai irányokkal is összhangban van, továbbá az egyetem a jelenlegi erőforrásait és a megszerzendő pályázatait is a Science Park koncepcióba csatornázza be – emelte ki. A vízió egy olyan egészségipari tudáspark létrehozása, ahol az ipar (elsősorban a kis- és középvállalatok) és az egyetemi kutatók egymásra találnak, illetve maguk a kutatók is olyan szintre tudják fejleszteni felfedezéseiket, hogy azok az iparban hasznosíthatók legyenek. A kutatócsoportok befogadásánál a kiválóság, a jövőbe mutató technológiák és ipari fenntarthatóság lesz a fő mérce – mondta. Szolgáltatás- és menedzsmentcentrikus ökoszisztémát szeretnénk kiépíteni, és ennek mentén alakult át az Innovációs Igazgatóság is – mutatott rá, bemutatva Dr. Szigeti Gyula Péter új innovációs igazgatót.

Dr. Szigeti Gyula Péter a Science Park tervezett felépítését ismertetve elmondta: az egyik központi egysége az innovációs központ és inkubátorház lenne, amely a tudástranszferrel, az alapkutatás, alkalmazott kutatás innovációs irányba billentésével foglalkozna, itt történne a start-up, spin-off folyamatok inkubálása, és ide kapcsolódnának az egyetemi kutatási egységek. A másik központi, bérleti egység a vállalatoknak biztosít részvételt a tudásparkban. Szakmailag csatlakozik a Science Parkhoz a kialakítás alatt lévő Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum, valamint egy Transzlációs Orvostechnológia Központ, továbbá egy állatház és egy beszerzési háttérbázist biztosító facilitás. Elmondta: 4+1 olyan jövőbe mutató irányvonalat is kiválasztottak, amibe érdemes befektetni, ezek a képalkotás, a bionika, a big data vagy digitális biomarker, valamint a transzlációs biotechnológia, plusz mindegyikhez kapcsolódik a mesterséges intelligencia fejlesztése. Ezen új területek jogi és etikai keretrendszere nem kiforrott még, ebben mindenképp számítunk a partneregyetemekre – jegyezte meg. 5+1 core facilitást is nevesítettek, amelyek alapjai részben már megvannak az egyetemen, részben mindenféleképp fontos a kiépítésük. Ezek az orvosi képalkotó központ, a regeneratív medicina sejt- és szövetterápiás központ, az immunterápiás központ, a mesterséges intelligencia, virtuális és kiterjesztett valóság kompetencia központ, a digitális egészségügyi kompetencia központ, valamint az egész háttérbázisát biztosító állatház kialakítása.

A tervezett ütemezésről elmondta, az építési és megvalósíthatósági terv előkészítése, valamint a központi szolgáltató egységek alapjainak lefektetése, és a menedzsmentben az egységes működtetési és szabályozási keretrendszer kidolgozása megkezdődött. A tervek szerint az építkezés első üteme 2020-ban indul, a teljes megvalósulás és a Science Park elindulása 2022-ben várható.

Galéria

7kép

Dr. Ferdinandy Péter a Science Park előnyeit összegezve kiemelte a bevételnövekedést (pl. bérleti, szolgáltatási díjak, core facilitások óradíjai), a nemzetközi láthatóság fokozódását, az egyetemi szellemi tulajdon felhasználásának elősegítését, a kutatási potenciál jobb kihasználását, a hallgatók elhelyezkedésének elősegítését az újonnan induló iparágakban, oktatási tematikák kidolgozását valódi piaci igények mentén. A kutatók számára elősegíti az ipari kapcsolatok kiépítését, új pályázati forrásokhoz, legújabb technológiákhoz, core facilitásokhoz (közös használatú labor) való hozzáférést, az innovációs menedzsment szolgáltatás igénybevételét, a spin off cégek létrejöttének támogatását. Utóbbival kapcsolatban a cél, hogy a jövőben közel 100 ilyen vállalkozás legyen az egyetem körül.

A rendezvényen a partneregyetemek részéről részt vett Dr. Fejes Zsuzsanna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztési irodavezetője, Dr. Szilágyi Csaba, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektorhelyettese, Horváth Etelka, a PPKE gazdasági főigazgatója. A bevezető előadásokat követően a résztvevő kutatók tehették fel kérdéseiket, mondhatták el meglátásaikat az eddigi tervekkel kapcsolatban.  

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.