A jubileumi tanév keretében harmadik alkalommal megrendezett szabadelőadás-sorozatban az érdeklődők ezúttal a harmadik leggyakoribb halálokról, a stroke-ról tudhattak meg hasznos, akár életmentő információkat. Dr. Nagy Zoltán, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa, a kurzus szakmai vezetője telt házas előadásában sorra vette a stroke legfontosabb tüneteit, kezelési lehetőségeit, az időablak fontossága mellett kitért a kockázati tényezőkre is.

Dr. Nagy Zoltán professor emeritus, a kurzus szakmai vezetője „Miért sürgősségi állapot a stroke?” című előadásában hangsúlyozta: a 2018-as adatok szerint a 131 ezer halálesetből 11 267 hátterében a stroke állt. Mint kitért rá, a szélütés kockázata az életkor előrehaladtával nő. Megkülönböztetünk iszkémiás és vérzéses stroke-ot – részletezte. Az előbbinél egy vérrög elzárja az agy egyik erét, aminek következtében az idegsejtek oxigén- és tápanyaghiány miatt néhány percen belül elhalnak. Ha az elzáródás helyben alakul ki, trombózisról beszélünk, ha pedig máshonnan besodródott vérrög zárja el az agyi keringést, akkor embóliáról – ismertette. A vérzéses stroke kevésbé gyakori; ilyenkor vér áramlik az agyba, duzzanatot és nyomást okozva, így károsítja az agy sejtjeit és szövetét.

Galéria

8kép

Mint utalt rá, az elzáródásoknak különböző formái vannak: nem mindegy, hogy egy fő ér vagy egy kis ér záródik el. Előfordulhat olyan is, amikor egy azonos ágrendszeren belül több szűkület is kialakul. Ha a szív által biztosított töltőnyomás át tudja nyomni a vért ezeken a szűkületeken, akkor a beteg tünetmentes lesz. Ha azonban ez a nyomás lecsökken, akkor ún. határzóna-infarktus következik be – ez főleg idős korban, az esetek többségében éjszaka fordul elő. Ilyenkor a nagyobb artéria-ágak ellátási területeinek határán levő agyterület szenved el oxigénhiányra visszavezethető károsodást – emelte ki, hozzátéve, hogy a sejtpusztulás mértéke itt különböző lehet.  

Szólt a szívritmuszavarok egyik leggyakoribb előfordulási formájáról, a pitvarfibrillációról is, amit ha nem kezelnek megfelelően, stroke-ot is okozhat. A pitvarfibrilláció – amelyet a pitvarok gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez – a szélütés kockázatát négy-ötszörösre emelheti – hívta fel a figyelmet Dr. Nagy Zoltán.

Dr. Nagy Zoltán a Semmelweis Egyetem illetve a Pannon Egyetem professor emeritusa. A hazai stroke ellátás egyik megszervezője, a Magyar Stroke Társaság alapító elnöke volt, nevéhez fűződik az Agyérbetegségek Országos Központjának létrehozása, a Közép- és Kelet Európai Stroke Társaság megalapítása is. A Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola egyik alapítója, programvezetője. Irányítása alatt közel 30 hallgató védte meg PhD-téziseit. 2018-ig az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főigazgatója, jelenleg a Semmelweis Egyetem Konzisztóriumának elnöke.
Tudományos tevékenysége a stroke betegellátáson kívül az agyi endothel sejtek működésére, az iszkémiás neuron-károsodás mechanizmusára, újabban a bioelektromos képalkotás lehetőségeinek kutatására irányul.

Előadásában rámutatott, a stroke-ot számos esetben egy átmeneti agyi keringési zavar előzi meg, ez az úgynevezett átmeneti iszkémiás roham vagy röviden TIA (tranzitorikus ischemias attack), melynek tünetei 24 órán belül megszűnnek, ezért sok beteg nem veszi komolyan, pedig ez a stroke-ot megelőző figyelmeztetés, amivel orvoshoz kell fordulni – emelte ki. Kitért rá, ha stroke gyanúja áll fenn (mosolyogj, nézz rám, nyújtsd a kezed, és köszönj sablonnal ellenőrizhető) mihamarabb mentőt kell hívni, hiszen minden perc késlekedés a beteg életébe kerülhet – figyelmeztetett. Nagyon fontos a tünetek kialakulásának pontos idejét is rögzíteni, amiről a mentőket tájékoztatni kell – tette hozzá. Szólt az időablak szerepéről is, stroke-ot követően a három órán belül alkalmazott vérrögoldó kezelés megelőzheti a végleges bénulást. Amennyiben az elzáródás feloldása a vénásan beadott oldóanyaggal nem lehetséges (pl. agyvérzés esetén) ott mechanikus rögeltávolítást végeznek – ismertette.

Sorra vette a stroke kockázati tényezőit, felhívta a figyelmet az ismeretek növelésének fontosságára, a hezitálási idő csökkentésére, illetve a betegutak egyszerűsítésére is.

Az egészség és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító 12 alkalmas előadássorozatra – amelynek a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előadóterme ad helyet – a meghirdetést követően napok alatt beteltek a helyek. A Szenior Akadémia következő alkalma október 21-én lesz, ahol Dr. Merkely Béla rektor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója „A modern kardiológia szemlélete, ritmuszavarok” címmel tart előadást.

A teljes előadás diasora ide kattintva letölthető. 

Bódi Bernadett
Fotó: Dimény András

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.