Futurisztikus szállítórobotokról, a betegellátásban is megnyilvánuló japán precizitásról és száz százalékos elkötelezettségről, valamint a szigetországra jellemző orvos-beteg viszonyról is ír élménybeszámolójában a Semmelweis Egyetem két hallgatója, akik a Saitama Medical University-vel 2002 óta élő egyezmény keretében tölthettek négy hét gyakorlati időt Japánban. Kulcsár Flóra és Farkas Ferenc Balázs élményeik között kiemelték, hogy lehetőséget kaptak a műtétekben való részvételre is.

A Saitama Medical University és a Semmelweis Egyetem 2002-ben írt alá egyezményt, amely keretében már számos hallgató és oktató töltötte kint gyakorlatát Japánban, míg az egyetem is fogadott a szigetországból érkező diákokat és professzorokat. A japán intézménnyel fennálló együttműködés a Semmelweis Egyetem egyik legsikeresebb csereegyezményen alapuló külföldi kapcsolatai közé tartozik. A gyakorlatra jelentkező hallgatók száma minden évben kiemelkedően magas, és komoly szűrés, válogatás eredménye, hogy ki lesz az a két hallgató, aki az adott évben négy hetet tölthet a japán egyetem kiválasztott klinikáján. A gyakorlat elsődleges célja a nemzetközi klinikai tapasztalatszerzés mellett az angol szakmai nyelv intenzív gyakorlása – főleg a hozzánk érkező japán hallgatók és oktatók esetében –, valamint egy új szervezeti és egészségügyi kultúra megismerése.

Galéria

6kép

2019-ben szintén két kiemelkedő képességű orvostanhallgató, Kulcsár Flóra és Farkas Ferenc Balázs képviselték a Semmelweis Egyetemet, és tölthettek el 2-2 hetet a plasztikai sebészeti osztályon (az egyetem moroyamai campusán), valamint az emlőonkológiai osztályon (a hidakai campuson). A két hallgató azt mondja, rendkívül nagy élményt jelentett számukra, hogy lehetőséget kaptak a műtétekben való részvételre is, és kiemelték a kinti szervezettség magas szintjét is. „A japánok bármit csinálnak, azt száz százalékos elkötelezettséggel teszik. Ez az egészségügyi ellátásban is abszolút megnyilvánult. Annak ellenére, hogy az egy főre jutó betegteher jóval nagyobb az Európában tapasztaltnál, minden orvos rendkívül alázatosan rászánja a kellő időt és energiát pácienseire. A precizitás egy rendkívül fontos rendező elv, ami nemcsak a japán óraszerkezetek elkészítésében, hanem a betegellátás folyamatában is megjelenik. Bár a japán egészségügyi rendszer struktúrája jóval közelebb áll a magyarhoz, mint például az amerikai, a japán orvos-beteg viszony továbbra is teljes mértékben vertikális, alá-fölé rendelő maradt. A betegek túlnyomó része gyakorlatilag fenntartások nélkül elfogadja és betartja az orvos utasításait” – áll az élménybeszámolójukban.

A két hallgatóra nagy benyomást tett az osztályok munkájának, különösen a hidakai campuson folyó emlőonkológiai osztály szakmai tevékenységének magas színvonala. „Lenyűgöző volt a campus, azt a benyomást keltette, hogy a pénzkérdést szinte teljes háttérbe szorítva egy olyan épületegyüttest akartak emelni, amelyben a jelen tudásuk szerint a legmagasabb szintű betegellátást lehet végrehajtani. A széles folyosók, az épület középső részébe integrált radiológiai részleg, a futurisztikus szállító robotok (Pepper, Hospi) láttán az ember csak csettint: ez igen, így kellene ezt mindenhol csinálni!” – mesélte Kulcsár Flóra és Farkas Ferenc Balázs.

A program kölcsönösségét jelzi, hogy a japán hallgatók és oktatók részéről is rendkívül nagy érdeklődés kíséri a Magyarországon tölthető gyakorlatot. Mint az elmúlt években, így idén is hosszabb időszakra, három hónapra érkezik a Semmelweis Egyetemre egy japán aneszteziológus professzor, Dr. Toshinari Suzuki, aki az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikán Dr. Gál János igazgató mellett Dr. Iványi Zsolt docens és Dr. Golopencza Péter klinikai főorvos felügyelete alatt fog szakmai munkát végezni.

Farkas Ferenc Balázs azt tapasztalta, a Saitama Medical University hallgatói, oktatói és munkatársai számára is rendkívül nagy jelentőségű ez a cseregyakorlat, mindent megtesznek azért, hogy bekerülhessenek a magyarországi keretbe, és kiemelt figyelemmel kezelik a magyarországi és más országokból érkező hallgatókat és oktatókat.

Természetesen a szakmai szempontok mellett a cseregyakorlat egyéb, kulturális és szociális szempontjai is említésre méltóak. A kiutazó és beutazó csapatok, ill. fogadó osztályok munkatársai között intenzív szakmai együttműködés alakul ki, több esetben barátságok szövődnek – mutatott rá Farkas Ferenc Balázs. A japán diákok és orvosok hihetetlen segítőkészsége és vendégszeretete abban is segít, hogy olyan kulturális élményekben legyen részük a magyar kiutazóknak, melyek akár még a turisták előtt is rejtve maradnak, így például a teaszertartások, a természetes források, az onszenek rituális és illedelmes használata, vagy az izakaja éttermekben való közösségi játékok kipróbálása.

Nehéz viszonozni azt a szeretet és odaadást, melyben a kiutazó magyar hallgatók és oktatók részesülnek a Saitama Medical University-n Japánban. Mindez példaértékű lehet mindenki számára. Fontos feladatunk a különböző cseregyakorlatokon való részvétel további népszerűsítése, hiszen az életre szóló élmények mellett a programban résztvevők olyan szakmai tapasztalatokat szerezhetnek, melyek nemcsak a résztvevők, de a leendő betegek érdekeit és gyógyulását is nagymértékben szolgálják – hangsúlyozta Farkas Ferenc Balázs.

A Semmelweis Egyetemen egyebek mellett a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága által felügyelt és koordinált kétoldalú csereegyezmények teszik lehetővé, hogy a legtehetségesebb diákok és oktatók pályázat útján külföldi társegyetemeken folytassanak gyakorlatot vagy kiegészítő tanulmányokat, illetve külföldi hallgatók és oktatók számára is lehetőség nyílik, hogy szakmai gyakorlatukat a Semmelweis Egyetem valamely intézetében, klinikáján töltsék el.
 

Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága
Fotó: Farkas Ferenc Balázs

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.