Az idei PhD Tudományos Napokon csaknem 160 absztraktot mutattak be. A Semmelweis Egyetem PhD-hallgatói hat szóbeli és hét poszterszekcióban prezentálták kutatási eredményeiket a kétnapos program során. A megnyitó előadást Dr. Kellermayer Miklós, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója tartotta.

Dr. Tímár József, a Doktori Tanács elnöke köszöntőjében elmondta, hogy idén mintegy 160 absztraktot nyújtottak be a PhD-hallgatók, ami megfelel a korábbi évek mennyiségének, a kutatási eredmények pedig nagyon érdekesek, jó minőségűek. A PhD Tudományos Napok a posztgraduális képzés fontos része, mert segít a hallgatóknak a prezentációkra való felkészülésben; hiszen a kutatók igazi megmérettetése nem a labormunka, hanem a nemzetközi láthatóság, amire a konferenciákon való előadás és a publikáció ad lehetőséget – mutatott rá Dr. Tímár József. Bejelentette, hogy a 2019/20-as, 250. jubileumi tanévben országos lesz a program, ahová a három társegyetem hallgatóit is várják majd. A Doktori Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a szóbeli és poszterszekciók egyformán értékesek, minden szekcióban adnak át díjakat, amelyek mértéke egyenlő. A rendezvény honlapján valamennyi benyújtott absztrakt elérhető.

„A tanítók kitárják az ajtót, de belépnünk magunknak kell rajta” – idézett egy kínai közmondást megnyitó beszédében Dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes. Hozzátette: amikor a PhD-hallgatók ismertetik tudományos munkájukat, azzal elsősorban saját eredményeiket prezentálják, de közben bemutatják a csapatot, amiben dolgoznak. Emellett azokat a tanítókat is képviselik, akik kitárták az ajtót egy olyan világ felé, amely remélhetőleg lenyűgözi és az egész életükben elkíséri őket. Az élet egyik legfontosabb eleme ugyanis a kíváncsiság, az emberek folyamatosan keresik az „igazságot”, a gyermeki kíváncsiság pedig sok tudóst hajtott már előre – vélte Dr. Szabó Attila. A rektorhelyettes azt kívánta a hallgatóknak, hogy maradjanak kíváncsiak, maradjanak meg a tudomány mellett, legyenek kitartóak, mutassák be másoknak az eredményeiket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a PhD Tudományos Napokon lehetőség van arra, hogy ismerteket szerezzenek más területekről és hogy szakmai kapcsolatokat alakítsanak ki: a magányos hősök kora lejárt, csapatban kell dolgozni – vélte.

A fórum tudományos nyitó előadását Dr. Kellermayer Miklós egyetemi tanár, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója, valamint az Általános Orvostudományi Kar megválasztott dékánja tartotta. Bevezette a hallgatóságot a nanoméretű világ néhány érdekességébe, bemutatva azt, hogy miért fontos és milyen előnye van annak, ha a nanoméretű biomolekuláris rendszereket egyenként manipulálják a kutatók.

Az élő sejtek, molekulák nem mind azonosan viselkednek és csak külön-külön vizsgálva őket lehet fényt deríteni az egyedi dinamikájukra, a struktúráik különlegességeire; emellett például olyan véletlenszerű folyamatokat lehet így felderíteni, mint a fluoreszkáló molekulák egyedi „pislogása”, ami egy nagyobb minta vizsgálatánál rejtve maradna – mutatott rá Dr. Kellermayer Miklós. Az egyedi vizsgálati módszer abban is segít, hogy például a fehérjegombolyodás folyamatát megértsük, valamint a molekulák mechanikai viselkedését felismerjük – tette hozzá.

Galéria

11kép

Előadásának második felében Dr. Kellermayer Miklós azokat a módszereket mutatta be, amelyek lehetővé teszik ilyen szintű vizsgálatok elvégzését. Az egyik ilyen a fotokémiai úton való manipulálás, amikor egy ún. multifoton-mikroszkóppal egy lézersugarat fókuszálnak egy adott pontra, amely floureszkálást idéz elő és így, mint egy fluoreszcens festék, képet tud alkotni egy molekuláról. Ezzel a módszerrel molekuláris tetoválást is végre lehet hajtani, azaz bizonyos hatóanyagok hatása egyedi sejtekre korlátozható, vagy például a sejtfejlődést is manipulálni lehet – ismertette Dr. Kellermayer Miklós. Egy másik módszer az atomerő-mikroszkóp használata, amely egy nagyon magas felbontású pásztázószondás mikroszkóp, amivel szintén molekuláris képalkotást lehet elvégezni, vagy egy minta felületét, topográfiáját is fel lehet térképezni. A harmadik módszer a fénnyel való manipulálás, azaz egy ún. optikai csipesz használata, aminek a kifejlesztéséért Arthur Ashkin megkapta a legutóbbi fizikai Nobel-díjat. Ezzel meg lehet ragadni egy adott molekulát és közelebbi vizsgálatok alá vetni, vagy például csomót kötni egy DNS szálra.

A módszerek hasznosságáról az orvoskutatók számára Dr. Kellermayer Miklós elmondta, hogy ezáltal lehetséges megvizsgálni a DNS epigenetikai módosításának hatását annak mechanikai viselkedésére. Ugyanakkor rámutatott, hogy bár a nanovilág feltérképezésében történtek már nagy lépések, de még maradt bőven felfedezni való.

A rendezvény idei meghívott előadói Balogh András Zoltán innovációs igazgató, Dr. Kárpáti Sarolta, a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika egyetemi tanára, Dr. Antal István, a Gyógyszerészeti Intézet igazgatója, valamint Dr. Tímár József, a Doktori Tanács elnöke voltak.

Az idei PhD Tudományos Napok díjnyerteseinek listája ide kattintva megtekinthető

Deme Tamás, Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.