Szelei Erzsébet negyven éve dolgozik az egészségügyben, több mint húsz éve különböző vezető beosztásokban. Nagyon hamar, már középiskolásként menthetetlenül beleszeretett a szakmájába, amihez szerinte önmagában a tárgyi tudás kevés. Rengeteg felelősség nehezedik a vállára, a klinika működtetése viszont csapatmunka, ami megvalósíthatatlan lenne a szakdolgozói közösség és a részlegvezető főnővérek közreműködése nélkül.

Szelei Erzsébet az általános iskola elvégzését követően a gimnázium helyett szülei javaslatára szakközépiskolában folytatta tanulmányait. A választható szakmák közül az egészségügy volt az egyetlen terület, ami igazán érdekelte, és bár sosem gondolkozott ezen, visszatekintve úgy véli, a pályaválasztását vezető szülésznőként dolgozó anyai nagynénje is befolyásolta.

A tatabányai Egészségügyi Szakközépiskolába felvételizett, ahol rövid idő alatt beleszeretett későbbi hivatásába. Alapos gyakorlati képzésben részesültek, az iskola szellemisége pedig olyan életre szóló indíttatást biztosított a fiataloknak, hogy 32 fős osztályukból két ember kivételével mindenki a pályán maradt – idézte fel. Meglátása szerint az egészségügyben a magas szintű szakmai felkészültség alapvető fontosságú, de emellett elengedhetetlenek bizonyos társas és szociális kompetenciák. „Ön nem jó nővér, hanem jó ember” – hozta példának a vezető főnővér egykori betegének szavait, kiemelve, tolerancia, jó emberismeret és lelki rátermettség nélkül hosszú távon nem lehet bírni a fizikailag és pszichésen is megterhelő mindennapokat.

Szelei Erzsébet a középiskola után szeretett volna továbbtanulni, de az orvosira helyhiány miatt nem vették fel, így érettségi után egyből dolgozni kezdett. A Semmelweis Egyetemről az I. Sz. Sebészeti Klinikáról és a III. Sz. Belgyógyászati Klinikáról is érkezett számára egy-egy állásajánlat, ám Dr. Szűcs Iván belgyógyászat tanárának köszönhetően utóbbira esett a választása. De a tanulásról azért a későbbiekben sem mondott le. Már munka mellett, először a felnőtt szakápolói képesítést, később az egészségügyi főiskolán szakoktatói szakképesítést szerzett. A Semmelweis Egyetem Közszolgálati Karán egészségügyi menedzser mesterképzést is elvégezte.

Az azóta eltelt negyven év alatt végig a klinika alkalmazottjaként dolgozott, csupán két évet töltött más intézményben, amikor a Fővárosi Szent László Kórház Hematológiai és Csontvelő-transzplantációs Osztályának vezető főnővéreként az osztály ápolásszakmai irányítása volt az elsődleges feladata.

Szelei Erzsébet immár 11 éve vezeti a 125 betegággyal rendelkező III. Sz. Belgyógyászati Klinika 72 szakdolgozóból álló csapatát, és bár rengeteg felelősség nehezedik a vállára, a klinika működtetése csapatmunka, ami megvalósíthatatlan lenne a szakdolgozói közösség és a részlegvezető főnővérek támogatása és közreműködése nélkül – hangsúlyozta. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy vezetői pályafutása alatt a klinika összes igazgatója támogatta szakmai elképzelései megvalósításában.

Vezető főnővérként leginkább munkaszervezéssel foglalkozik, biztosítva a klinika öt fő részlege, az endokrinológia, az immunológia, az onkológia és hematológia, illetve az általános belgyógyászat zavartalan működését. Ellenőrzi az osztályokon elkészült a munkaidő-beosztásokat, és gondoskodik a terhek egyforma elosztásáról. Amennyiben valahol átmenetileg vagy tartósan létszámhiány lép fel, az ápolókat átcsoportosítja, ami elmondása szerint sosem „parancsuralmi” módszerek alapján, hanem a főnővérekkel és az adott kollégákkal egyeztetve történik.

A dinamikusan fejlődő medicina, az új terápiás eljárások megjelenése állandó naprakész tudást igényel az ápolóktól is, ugyanakkor az idősödő társadalom problémái is megjelennek az aktív fekvőbetegellátó osztályokon. Nagyon sok idős beteget ápolunk, akik elsősorban ápolásra, gondozásra szorulnak és nem aktív orvosi ellátásra.

Szelei Erzsébet jövőbeni céljai között szerepel hosszú távon stabilizálni az ápolói létszámot, csökkentve ezáltal a kollégák leterheltségét és a túlórák számát. Emellett a III. Sz. Belgyógyászati Klinika igazgatójának, Dr. Masszi Tamásnak feltett szándéka a hematológiai profil további fejlesztése, így számos izgalmas feladat és kihívás várható a következő időszakban is – szólt a főnővér a közeljövő teendőiről.

Haszon Zsófia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.