Az immunológia, a hisztaminbiológia, a molekuláris genetika terén végzett több évtizedes, határainkon túl is nagyra becsült tudományos, kutatói munkásságáért, oktatói, publikációs és közéleti tevékenysége elismeréseként Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést kapott Dr. Falus András Széchenyi-díjas immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet egyetemi tanára. Az elismerést Áder János köztársasági elnöktől, Orbán Viktor miniszterelnöktől és Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől vehette át augusztus 20. alkalmából a Parlamentben.

A professzor úgy fogalmazott: kettős érzés van benne ilyenkor. Egyrészt úgy érzi, több tucat olyan embert ismer, aki legalább annyira megérdemelné vagy jobban rászolgált a megbecsülésre, mint ő. Másrészt arra is gondol, meg tud-e felelni annak az elvárásnak, amit egy ilyen kitüntetés jelent.
Dr. Falus András nagyon fontosnak tartja, hogy csapatban dolgozik. Az ember mögött van egy csapat. Nagyon fiatalok és jók, akikkel dolgozom, ezért nem is mögöttem, hanem inkább előttem vannak – tette hozzá.

Mint mondta, az ilyen rangos elismerések átvételekor azokra a mestereire is gondol, akik tudást, motivációt, stílust, és gondolkodási kultúrát is átadtak neki. Megtanították arra mit érdemes kutatni, kérdezni és mit nem. Hogyan kell egy eredményt értékelni. Ezek apróságoknak tűnnek, és a mindennapi életben az ember nem ezekre figyel, hanem a célokra – vélekedett.

Dr. Falus András kiemelte: számára a kutatáson kívül az tanítás is hihetetlenül fontos, nagyon lényegesnek tartja az ismeretterjesztést, a tudományos gondolkodás kultúrájának a terjesztését, és ezen belül az egészségnevelést. Egy ilyen megbecsülés, kitüntetés engem arra sarkall, hogy megpróbáljak emberi magatartásban, szakmaiságban, szerénységben és a másokra való odafigyelésben az eddigieknél is többet adni – hangsúlyozta.

A professzor szavai szerint az út legalább annyira fontos, mint a cél. Felidézte a legfontosabb mestereit, köztük – a már elhunyt – Szentiványi Mátyás élettanászt, Gergely János és Merétey Katalin immunológusokat. Az egykori tanárok kapcsán nem mondatokra vagy krízisekre emlékszünk, hanem spontán reakciókra. Például arra, mi volt az első reakciója vagy az első kérdése, amikor elolvasott egy cikket, meghallott egy új eredményt végighallgatott egy hallgatói előadást – vélekedett. Ajándéknak tartja, hogy pályája során kiváló mesterekkel, jó emberekkel találkozott és olyan csapattal dolgozik most is, amellyel meg tudja valósítani az elképzeléseit.

T-Sz.Sz.