Az idei Semmelweis Nap alkalmából rendezett ünnepségsorozat reggel kilenc órakor kezdődött a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, ahol dr. Gál János megválasztott klinikai rektorhelyettes, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika igazgatója mondott beszédet. Mint hangsúlyozta, Semmelweis Ignácot elsősorban az anyák megmentőjeként ismerik, ugyanakkor nagy hatással volt a klinikumra egyéb szempontból is. Az orvostudomány, a bizonyítékokon alapuló orvoslás és a prevenció alapjait tette le számunkra – mondta.
Semmelweis Ignác idejében még nem voltak mikroszkópok, laboratórium eszközök, így Semmelweis tulajdonképpen a megfigyeléseinek, a pontos dokumentációnak, a statisztikai elemzésnek és a logikai gondolkodásának köszönhetően jött rá, hogy mi áll az anyák magas halálozási arányának hátterében. Megfigyelései nyomán felismerte, hogy ugyanazok a medikusok, orvosok vizsgálják a betegeket, akik előtte boncolást végeznek.
Kollégái körében azonban nem talált megértésre, nem fogadták el felismerését, amit hivatalosan egyébként mintegy tíz évvel később, magyar nyelven közölte le. Mint arra dr. Gál János rámutatott: éppen ezért tragikus Semmelweis sorsa, ugyanakkor annak ellenére, hogy nem kapott elismerést a kollégáitól, „hadba állt, küzdött, megtartotta pontos logikai gondolkodásmódját, megfigyelőkészségét és mindig is a beteget tekintette elsődlegesnek”. Semmelweis példája rámutatott arra is, hogy mennyire fontos a nyelvtudás és az időzítés – tette hozzá. Emellett ma, mikor morális és gazdasági válságot élünk, s nagyon nehéz feladatunkat ellátni, példaértékű Semmelweis pályája, amely erőt ad, hogy ebben az időszakban is a gyógyítás és a beteg legyen a legfontosabb – fogalmazott.
A beszédet követően dr. Szél Ágoston rektor, dr. Gál János megválasztott rektorhelyettes, dr. Jávor András (Emberi Erőforrás Minisztérium, közigazgatási államtitkár) és dr. Varga Benedek (Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, főigazgató) helyezte el az emlékezés koszorúit.
A Belső Klinikai Tömb udvarán, a Semmelweis Ignác szobornál tartott megemlékezésen dr. Molnár Mária Judit megválasztott tudományos rektorhelyettes, a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete igazgatója mondott ünnepi beszédet. Mint hangsúlyozta, Semmelweis Ignác szellemiségében a hazaszeretet, az innovatív gondolkodás és az önzetlen lelkiismeretesség mindenképpen olyan példa, amely követendő 21. században is. Manapság mikor az orvosok és a nővérek tömegesen hagyják el az országot a könnyebb boldogulás reményében, megfontolandó Semmelweis példája. Ő annak ellenére, hogy 1848-ban magántanári kinevezést kapott a bécsi klinikán, úgy döntött, visszatér Budapestre és fizetés nélküli, tiszteletbeli szülész főorvosként kezdi meg munkáját a Rókus kórházban – emlékezetett dr. Molnár Mária Judit.
Hat évvel később egy zürichi kórházba hívják, de nem fogadta el az állást. „Pedig akkoriban sem volt virágos a helyzet Magyarországon, azonban a hazájuk iránt elkötelezettek, mint egyetemünk névadója, a külföldi tapasztalatokat megszerezve hazajöttek, s szülőföldükről indították útnak nagy felfedezéseiket” – emelte ki. Dr. Molnár Mária Judit szerint Semmelweis életpályájának üzenete ma különösen aktuális, mikor átalakul az egészségügy, változóban van a felsőoktatási törvény, gazdasági világválság van, s az orvosok nagy része a külföldi klinikákat erősíti. Mi mégis ünnepelünk, mert nemzetünkben van egy olyan optimizmus, egy erős remény, hogy „Majd egyszer, ahogy kell, megérkezünk / Majd egyszer nagyon boldogok leszünk / Majd meglátod mit ér sok végighajtott év /… / Majd egyszer, tudod, eljön még a nap / Csak kérlek sose mondd, hogy elmarad / S ha az átkozott idő / Mint hűtlen szerető / Addig meg nem csalt / S az életem kitart / Jó lesz egyszer majd” – zárta beszédét dr. Molnár Mária Judit.
Semmelweis Ignác szobránál koszorút helyezett el: dr. Szél Ágoston rektor, dr. Molnár Mária Judit megválasztott rektorhelyettes, dr. Dénes Margit, VIII. kerületi képviselő, dr. Karlinger Kinga a Magyar Orvosokért Alapítvány kuratóriumi tagja, dr. Monos Emil professzor emeritus, a Semmelweis Egyetem Baráti Kör elnöke, dr. Kiss Kálmán a Testnevelési Sportközpont igazgatója, a Baráti Kör vezetőségi tagja, dr. Schmidt Péter egyetemi magántanár, a Baráti Kör vezetőségi tagja, Kanász Noémi másodéves orvostanhallgató (Hallgatói Önkormányzatok) és Téglás Barbara az Instruktor Öntevékeny Csoport elnöke, valamint Nagy Dóra, a szervezet alelnöke. DP
Galéria
