A molekuláris patológia legaktuálisabb kérdéseit vitatták meg azon a „Hot Issues in Molecular Pathology (Forró témák a molekuláris patológiában) című nemzetközi konferencián, amelyet a Nemzetközi Patológiai Akadémia (International Academy of Pathology) magyar divíziója szervezett a kutatóegyetemi TÁMOP pályázat keretében. A főszervező Dr. Tímár József, a II. Sz. Patológiai Intézet igazgatója azt hangsúlyozta: a kutatóegyetemi projekt általa vezetett Terápiás moduljában kiemelt szerepet kaptak a molekuláris patológiai tárgyú kutatások, mind az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, mind a II. Sz. Patológiai Intézet részéről. Részben ezért döntöttek úgy, hogy az immár hetedik alkalommal megrendezett nemzetközi konferencián rendhagyó módon nem egy-egy adott szervhez köthető daganat patológiáját tekintik át, hanem a patológia új ágának számító molekuláris patológia jut szerephez.

Mint arra Dr. Tímár József rámutatott: a molekuláris patológia megjelenése teljes paradigmaváltáshoz vezetett az egész patológiai diagnosztikában. Régen a patológia az orvostudomány igen konzervatív ágának számított, s nagyon lassan fejlődött, évtizedeken, évszázadokon át fennmaradó standardjai voltak. Az immunológia, s főként a molekuláris genetika fejlődésével azonban nagyon felgyorsultak az események ezen a szakterületen.

A felgyorsult tempó miatt a mindennapi gyakorlatba átkerülő új terápiákkal kapcsolatban számos, a diagnosztikával összefüggő nyitott kérdés marad. A konferencián résztvevő, több európai országból érkezett mintegy száz szakember ezeket a nyitott kérdéseket is összegyűjtötte és megvitatta azoknál a daganatféléknél, amelyeknél már vannak molekuláris patológiai eredményeken alapuló célzott terápiák. Felvillantva a „forró témák” egyikét, Dr. Tímár József kitért a többek között a tüdőráknál használt célzott terápiára. A technológiai fejlődés olyan gyors, a módszertan már olyan érzékeny, hogy akár tizedszázalékos gyakorisággal előforduló genetikai hibát is ki tudnak mutatni egy daganatban, kérdés, hogy van-e értelme ilyen ritka, kicsi arányban jelen lévő genetikai hibát kezelni – jegyezte meg.

Szó volt arról a felismerésről is, hogy ugyanaz a genetikai hiba, különböző daganatok esetén ugyanolyan hasznos célzott terápiás eszköz lehet. Az elmúlt néhány év „sztárgénje” a B-Raf onkogén például a melanómákban és a pajzsmirigyrákban mutált leginkább, s az ezt célzó terápia jelentette a melanóma kezelésében az első igazi áttörést.

A konferencián ugyanakkor az is világossá vált, hogy nem lehet a molekuláris patológiáról a hagyományos patológia nélkül beszélni, s előbbi megszületése nem írta felül az alap patológiai diagnosztika minőségének jelentőségét. A kettő csak együtt működik hatékonyan.

Fotók: attekovacs.com

A molekuláris ismeretek alkalmazása szinte évente újabb és újabb daganattípus terápiájában hoz áttörést, évente újabb és újabb ráktípusok kerülnek be abba a körbe, ahol alkalmazható a célzott terápia. Az ilyen onkológiai betegségek közé tartozik már a melanoma, az emlőrák, a tüdőrák, a vastagbélrák és a gasztrointesztinális stromális daganat. DP