Becslések szerint évente nagyságrendileg százezer kórházi fertőzés fordulhat elő Magyarországon. Az úgynevezett nozokomiális, vagyis csak kórházi körülmények között terjedő kórokozók a legyengült szervezetű betegek számára akár végzetesek is lehetnek.

A Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének kutatói, az Országos Epidemiológiai Központtal (OEK) együttműködve, most egy új eljárást fejlesztettek ki, amely segítségével előre jelezhető egy-egy nagyobb kórházi járvány kialakulása és várható elterjedése. Mint azt Dr. Nagy Károly, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatója elmondta: eddig három nagy baktériumtörzs viselkedését tanulmányozták laboratóriumi körülmények között. Speciális eljárással vizsgálták és „lekicsinyítve” modellezték, hogy ezek miként reagálnak a kórházi fertőzések ellen leggyakrabban használt, fluorokinolon nevű hatóanyagra.

Először a legfontosabbnak számító kórházi bakteriális kórokozót vizsgálták, a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureust (MRSA); a szükséges, kórházi fertőzésben szenvedő betegekből izolált baktériumtörzseket az OEK biztosította.  „A táptalajba antibiotikumot teszünk és ráoltjuk a baktériumot, ami elkezd szaporodni és olyan biokémiai mechanizmusokat alakít ki, amelyekkel adaptálódik az adott antibiotikum-szinthez. Ezt követően folyamatosan emeljük az antibiotikum koncentrációját” – magyarázza a vizsgálat menetét az igazgató. Ahhoz, hogy a változó körülmények között is túléljenek, a baktériumoknak módosítaniuk kell a genetikai felépítésüket, vagyis mutálódniuk kell, ami viszont nagymértékben megterheli szaporodási képességüket.

Ebből következik, hogy az így viselkedő baktériumok nem lesznek képesek széles körben elterjedni és magas előfordulási arányt elérni. Az MRSA kórokozók 10-12 nagy típusa, vagyis klónja közül a legtöbb ebbe a csoportba tartozik. Vannak azonban olyan klónok, amelyek szaporodási képessége csak kismértékben csökken a flourokinolon rezisztencia kialakulása során. Ezek könnyen képesek terjedni, így magasabb előfordulási arányra kell számítani, s ki tudnak szorítani más klónokat is.

„A kísérletsorozat alapján kifejlesztett előrejelző rendszer segítségével a betegekből izolált baktériumról meg tudjuk mondani, hogy az esetleg egy újabb nagy klón csírája, ami nagy földrajzi területen, nagy populációban fog tudni elterjedni, vagy egy olyan típus, amely esetében a jelenlegi kezelési sémák és protokollok betartása mellett nem kell nagyobb járványra számítani” – hangsúlyozta Dr. Nagy Károly. Mint hozzátette: új törzs megjelenése esetén módszerükkel előre jelezhető az is, hogy az adott típus mennyire lesz veszélyes és agresszíven terjedő.

Dr. Nagy Károly és Dr. Füzi Miklós

Jelenleg Magyarországon a különböző MRSA klónok közül az úgynevezett New York-Japán és Dél-Német törzsek vannak jelen. Ezek a 2000-es évek elejétől kezdve szorították ki a korábban jelen lévő ún. magyar klónt, amely csak alacsony fertőzésszámot produkált. Az incidencia a nemzetközi MRSA klónok megjelenésével kezdett emelkedni.

A kórházi fertőzések gyakorisága szempontjából tehát – a higiénés, kézmosási, gyógyszerelési és egyéb szabályok betartásán túl – az is fontos, hogy éppen milyen baktériumklón az uralkodó az adott földrajzi területen.

Az Orvosi Mikrobiológiai Intézetben az MRSA-án kívül két másik kórházi baktériumot is vizsgáltak. A Klebsiella törzsek és egy anaerob baktériumtörzs esetén is hasonló viselkedésformát figyeltek meg.

Az Intézet május 31-ére tudományos ülést szervez az országos helyettes tisztifőorvos és a szakterület minden szereplőjének a részvételével. A rendezvényen egyebek mellett azt vitatják meg, hogy a gyakorlatban milyen további hasznosításai lehetőségei vannak a most kifejlesztett, modern molekuláris eljárásnak. DP