Az idén 15. alkalommal megrendezett konferencia Branislav „Brano” Radovancevic, a jugoszláv származású, Texasban dolgozó, fiatalon elhunyt tehetséges szívsebész, a helyi szívcentrum néhai igazgatójának emlékére jött létre. A szimpózium évről-évre a szívelégtelenség, szívátültetés, mechanikus keringéstámogatás aktuális témáit öleli fel egy-egy közép-európai városban. Az előadók fele – az elhunyt sebész baráti köre – az Egyesült Államokból érkezik. Ők az USA vezető szívtranszplantációs sebészei és kardiológusai, a legfontosabb szakmai centrumok és szervezetek vezetői, nemzetközi szaktekintélyei, míg az előadók másik fele a térség és Nyugat-Európa szakemberei közül kerül ki, így a konferencián előadott, felszólalt például Paul Mohacsi, Ivan Netuka, Andreas Zuckermann, Nir Uriel professzorok, az első amerikai szívátültetésben részt vevő Sharon Hunt professzor asszony, az 1960-as évektől műszívek kifejlesztésével foglakozó Howard O. Frazier professzor és még sokan mások.
Ünnepélyes megnyitó beszédében a Semmelweis Egyetem nevében dr. Merkely Béla rektor köszöntötte a hallgatóságot, kiemelve, hogy több mint 250 éves múltja során az intézmény a történelmi fordulópontokhoz érkezve is rendre helyt állt, mivel hármas küldetésével mindig a betegek és kiszolgáltatottak érdekeit tartotta szem előtt.
Előadásában dr. Merkely Béla részletesen ismertette az egyetem tevékenységét, a nemzetközi rangsorokban elért helyezéseit, a doktorandusz hallgatók és publikációk számának párhuzamos emelkedését. Felidézte, hogy 2013-ban az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek egyes dokumentumait, az intézmény névadója így olyan történelmi védjeggyé vált, amely az egyetemet a legmagasabb minőségű oktatásra, tudományos teljesítményre és betegellátásra kötelezi. Az „anyák megmentőjének” munkásságát bemutatva óva intett a Semmelweis-reflex jelenségéről, azaz a régi normáknak ellentmondó új felfedezések automatikus elutasításától, mellyel a 19. századi orvos is szembesült, levonva aforisztikus következtetését: „Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is a beismerés, nem a letagadásban rejlik ellenszere.”
Ezen szellemi örökség birtokában folytatja a mai napig is a Semmelweis Egyetem oktató-, kutató és gyógyító tevékenységét – hangsúlyozta a rektor, aki 2012 óta a Városmajori Klinika igazgatója. Mint elmondta, a klinikán 1992-ben sikeresen elvégzett első magyarországi szívátültetés alapozta meg a hazai szívtranszplantáció gyakorlatát, amelynek eredményeképpen a szívátültetések száma 2012-től, a transzlációs medicina szemléletének térnyerésével stabil növekedésnek indult, 2019-ben 64 esetszámon tetőzve. Ugyan a koronavírus-világjárvány a beavatkozások és donációk számát nemzetközi szinten is visszavetette, azonban idén először újra valószínűsíthető, hogy év végéig a transzplantációk száma eléri a korábbi időszakra jellemző évi átlag 50 esetszámot. Európa vezető szív- és érgyógyászati központjaként a Városmajori Klinika a magas betegszám mellett a szív- és érrendszeri betegségek teljes spektrumát kezeli, amelyet Transzplantációs Biobank, a strukturált adatbázis, valamint multicentrikus randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok is támogatnak. Előadásának záró részében a rektor bemutatta a Városmajori Klinikán kifejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló SEMMELWEIS-CRT score rizikóbecslő rendszert, valamint az utóbbi évtized munkájának kiemelkedő eredményeként a Budapest-CRT klinikai vizsgálat következtetéseit is.
A konferencia további részében mintegy száz felszólaló járta körül a szívelégtelenség témáját annak lehető legszélesebb vertikumában.
Naprendre kerültek többek között az akut mechanikus keringéstámogatás, a strukturális szívbetegségek kérdései, valamint az előrehaladott szívelégtelenség kezelési lehetőségei és kihívásai is. Előadás hangzott el többek között a beültethető keringéstámogató (LVAD) eszközök újdonságairól, a szívelégtelenség farmakológiai kezeléséről, a mechanikus keringéstámogatás során felmerülő problémákról, a szívelégtelenség patológiájáról és diagnosztizálásáról. A szimpózium résztvevőinek bemutatták a gyártók akkreditálás alatt álló új technológiáit, a szívátültetés új amerikai allokációs rendszerével szerzett tapasztalatokat, az előadók beszéltek a transzplantáció kihívásairól, aktualitásairól és utókezeléséről.
A Semmelweis Egyetemről dr. Apor Andrea Astrid klinikai főorvos a strukturális szívbetegségek beavatkozásainak képalkotásáról, dr. Hartyánszky István tanszékvezető főorvos a szívsebészet során alkalmazott 3D-modellezésről, dr. Székely Marcell egy új fejlesztésű műszív kanüllel szerzett első eredményekről adott elő. Dr. Bödör Csaba egyetemi tanár az új generációs szekvenálás és más fejlett technológiák kérdéseiről tartott prezentációt, dr. Fintha Attila adjunktus a molekuláris mikroszkópia eredményeiről, dr. Teszák Tímea klinikai szakorvos a szívtranszplantáltak donorból származó sejtmentes DNS-felügyeletével kapcsolatos első európai tapasztalatokról, dr. Sax Balázs adjunktus a rejekcó speciális fotoferezis módszerrel történő kezeléséről beszélt.
A „Helyzetjelentés a végstádiumú szívelégtelenség regionális kezelési programjairól” szekciót dr. Sax Balázs adjunktus, klinikai főorvos előadása nyitotta a Semmelweis Egyetem szívtranszplantációs és mechanikus keringéstámogatási tapasztalatainak bemutatásával. Mint elmondta, az egyetem eddig 713 felnőtt esetében végzett szívátültetést, amelynek során 2012 óta 88 LVAD implantátumot alkalmaztak. A klinikai gyakorlatban helyt kap a 3D nyomtatási technológia csakúgy, mint a donorból származó sejtmentes DNS-mérés. A szívtranszplantáltak mentális egészségét az Új szívben Ép lélek Program segíti. Leküzdendő kihívásként azonosította a szűkös várólistát, amelyet a szívelégtelenségre fókuszáló figyelemfelhívó kampánnyal kívánnak javítani.
Ha elég jól végezzük a munkánkat, ilyen mosolygós arcokat látunk
– utalt az előadó a 2023. évi ausztráliai Szervátültetettek Világjátékán eredményesen szereplő magyar hétgyermekes asztaliteniszező, vagy a transzplantáltak éves találkozóján kezelőorvosával együtt zenélő páciensekre.
A „Terápiás lehetőségek tartós és visszatérő kamrai tachycardia esetén” című szekciót dr. Merkely Béla rektor moderálta. Dr. Kosztin Annamária adjunktus, klinikai főorvos a szívelégtelenségben alkalmazott szívritmus-szabályozó terápia új eredményeit mutatta be. Mint rámutatott, évente világszerte mintegy egymillió szívritmus-szabályozót vagy ICD eszközt ültetnek be, azonban az esetek 30 százalékában bal kamrai szisztolés diszfunkció alakul ki, amely súlyos szövődményekhez, szívelégtelenség miatti kórházi felvételhez vezethet. A Budapest-CRT Upgrade az első olyan klinikai vizsgálat, amely elsődleges végpontok alapján kimutatta, hogy a pacemakerrel élő betegeknél egy újabb elektróda beültetése az eddigi legnagyobb mértékben képes javítani a szív működését, csökkentve a kórházi felvétel illetve halálozás esélyét.
A csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben szenvedő, beültetett pacemakerrel vagy ICD eszközzel élő betegeket szigorúan nyomon kell követni a klinikai gyakorlatban, és szükség esetén a beavatkozást késedelem nélkül el kell végezni a további kockázatok elkerülése vagy csökkentése érdekében.
– hívta fel a figyelmet a szakember.
A háromnapos konferenciára 15 országból 300 résztvevő regisztrált, az előadók az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Csehország, Észak-Macedónia, Franciaország, Horvátország, Kazahsztán, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovénia és Törökország oktató, kutató és gyógyító intézményeiből érkeztek az eszmecserére. A magas szakmai presztízs mellett a szimpózium lehetőséget nyújtott a Semmelweis Egyetem és a University of Texas közötti orvosegyetemi kapcsolatok erősítésére is.
Szabados-Dőtsch Judit
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem