Szenior Akadémia a Semmelweis Egyetemen

 A 250 éves Egyetem új küldetése: egészségügyi ismeretterjesztés az idősek számára

Dr. Nagy Zoltán, professzor emeritus

 

Az Európai Unió 2015-ös előrejelzése szerint 2020-ban Magyarországon a nőknél a várható élettartam 80,2 év, míg a férfiaknál 73,6 év. A KSH 2019-es adatai szerint 65 éves kor felettiek aránya az összlakossághoz viszonyítva 19.34%. A 65 év feletti de még a 80. életévet be nem töltött lakosok tartoznak az idősek korcsoportjába. Nem közömbös sem az egyén, sem a társadalom szempontjából, hogy milyen életminőségben, egészségben, testi és szellemi jólétben éli életét az ország egy ötödét képviselő korosztály. Az Európai Unió   felismerte az öregedő társadalom problémáit és a 2012-es évet a generációk szolidaritása évének választotta (European Action for Active Ageing and Solidarity between Generations 2012).

Kik tartoznak az idős korosztályokhoz? Általában a nyugdíjazás idejét jelölik meg, mint korhatárt, bár ez a különböző országokban, különböző társadalmi feltételek között különböző lehet. Ez attól is függ, hogy milyen szempontok szerint kerülnek elemzésre a korcsoportok. A hazai idősképzés egyik úttörő, felsőfokú képzőhelye a Zsigmond Király Főiskola (ma Egyetem) az 50 év felettiek számára 2009-ben indította a Nyugdíjasok Óbudai Akadémiája programját. Nyugdíjkorhatár egyre kevésbé választóvonal, mivel jelentős arányban jelen van a tovább foglalkoztatás. A legszélesebb körben ismert és elterjedt északamerikai felnőttképzési, idősképzési oktatási programok (University of the Third Age,  Institutes for Learning in Retirement), 55 év felettiek számára biztosítanak lehetőséget diplomaszerzésre.

Az idősebb, 70-80 év közötti korosztályoknál előtérbe kerül a szellemi és testi frissesség megtartásának igénye. Az egészséggel kapcsolatos oktatási programokban az öngondoskodás, a preventív medicina céljainak megismerése és érvényesítése lehet a meghatározó cél. Ezt gazdagítja az a törekvés, hogy a gyorsan változó környezeti feltételekhez megmaradjon az alkalmazkodás képessége.

Az előzőek alapján tehát nem azonos tematikájú és célkitűzésű a felnőtt képzés, az élethosszig tartó folyamatos továbbképzés, valamint a szenior képzés (gerontagógia). A felnőttképzés célja többirányú lehet: egyrészről a munkaerő versenyképességének fenntartása, másrészről, főleg az idősebb korosztályok számára az egészségben eltöltött idő, az értelmes öregedés  biztosítása.

Az öregség számos testi és szellemi (idegrendszeri) változással jár, aminek ismerete, tudomásul vétele része a bölcs öregedésnek. A neuronok száma már a 30-as életévektől kezdődően csökken, ami azt eredményezi, hogy az agy súlya átlagosan 15%-kal csökken. Ugyanakkor a sejtkapcsolatok száma nő, a hálózatok folyamatosan gazdagodnak. A perifériás idegrostok száma, a vezetési sebesség csökken. A kéz szorító ereje 47%-kal mérséklődik. Csökken  a napi motoros aktivitás, nő a reakcióidő, rosszabb a finom koordináció. Az agyi véráramlás 20%-kal mérséklődik, a szív (bal kamra) ereje, ennek megfelelően a nyugalmi percvolumen 35%-kal csökken. A megtartó emlékezésben, elsősorban a név és szám-memória területén nehézségek lehetnek. A szervezet immunválasza, a sejtek metabolizmusa számos változáson megy keresztül. Az élet során elszenvedett epigenetikai tényezők összegződnek és esetenként működési zavarokat okozhatnak. Összefoglalva, a testi és lelki változások meghatározzák az idős korosztályok sajátos helyzetét, igényeit.

Az öregedés nem zárja ki a tanulási képességet. Az új ismeretek összefüggések megértése, rögzítése függ az ezt megalapozó ismeretektől, a motivációtól, a tanulási ismeretszerzési folyamatok érzelmi töltetétől. Az időskori tanulás nerobiológiai alapjait biztosítja a neuronális hálozatok gazdagsága és az az adottság, hogy a napi rutinban használt neuronok és hálozatok sokszorosa áll rendelkezésre, ami alkalmas új ismeretek befogadására.

Dr. Nagy Zoltán a Semmelweis Egyetem illetve a Pannon Egyetem professor emeritusa. A hazai stroke ellátás egyik megszervezője, a Magyar Stroke Társaság alapító elnöke volt, nevéhez fűződik az Agyérbetegségek Országos Központjának létrehozása, a Közép- és Kelet Európai Stroke Társaság megalapítása is. A Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola egyik alapítója, programvezetője. Irányítása alatt közel 30 hallgató védte meg PhD-téziseit. 2018-ig az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főigazgatója, jelenleg a Semmelweis Egyetem Konzisztóriumának elnöke.

Tudományos tevékenysége a stroke betegellátáson kívül az agyi endothel sejtek működésére, az iszkémiás neuron-károsodás mechanizmusára, újabban a bioelektromos képalkotás lehetőségeinek kutatására irányul.

Az idős korosztályok, a nyugdíjazást megelőzően, ha igyekeztek is eleget tenni az egyre megújuló követelményeknek folyamatos képzéssel, továbbképzéssel a nyugdíjas időszakban óhatatlanul beszűkül a korszerű naprakész ismeretek megszerzésének lehetősége még saját hivatásuk, foglalkozásuk területén is. Más típusú igényt jelent az egészséggel-betegségekkel kapcsolatos ismeretek bővítése. Az orvosbiológiai ismeretek, a betegségek kialakulásának jobb megismerése, a diagnosztika és a terápiában az új lehetőségeinek tájékozódás szintű megismerése egyre nagyobb igény a lakosság részéről. A világhálón megjelenő óriási ismeretmennyiség, szakértő irányítása nélkül gyakran több kárt okozhat, mint hasznost. 

Ezek a körülmények indokolják, hogy a felsőoktatási intézmények felismerjék az idősoktatás jelentőségét és vállalják azt. A sikeres idősoktatás hozzájárulhat az idősek társadalmi aktivitásának fenntartásához, ezzel az elöregedő társadalom sajátos problémáinak orvoslásához. A világ hálón gyűjtött adatok alapján azt látjuk, hogy Európában és Észak- Amerikában a vezető egyetemek elsősorban a folyamatos, élethosszan tartó  képzés, továbbképzés lehetőségeit teremtették meg. A világháló által biztosított feltételek lehetővé teszik a különböző távoktatási programokat. Ezek a képzési formák kapcsolódnak a graduális egyetemi oktatáshoz, az ismeretek felfrissítését, az új eredmények megismertetését célozzák. A motiváció általában az aktív keresőképesség fenntartása. Ugyanakkor lehetőség van másod, harmad-diploma megszerzésére is. Az egyetemek ezeket a lehetőségeket hirdetik elsősorban, igénybe véve a világháló technikai adottságait is. A kurzusok általában díjkötelesek, és a jelentkező hallgatókat színvonalas oktatási anyagokkal látják el.A számonkérés, a minősítés lehetőségei is megszervezettek és végül diploma szerzését teszik lehetővé.

A hazai felnőttképzés hagyományai az 1841-ben alapított Magyar Természettudományi Társaság, majd e nagy hagyományú társaság tevékenységének jelenlegi folytatója a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenységéhez kötődnek. E mellett a Magyar Tudományos Akadémia regionális bizottságaiban folyik magas szintű ismeretterjesztés. Az egyetemi képzés mellett megszervezett felnőttképzés egyre több egyetemen folyik elsősorba ismeretterjesztő előadások, konzultációk, tanácsadás, vitaestek formájában. A hazai idősoktatás egy gerontológiai gondozó megkeresésére Egerben és Miskolcon indult “Idősek Főiskolája”  formájában a 70-es években, melyet az akkori egri főiskola szervezett. A sikeres kísérletnek akkor nem volt folytatása. Az elmúlt évtizedben a hazai egyetemek egymás után indítottak előadássorozatokat az idős korosztályok számára. Az idősoktatás jelentőségének felismerése vezette az egyetemeket az oktatási szakemberek adrogógus, kultúra közvetítő szakember- képzés megszervezésére. 

A szellemi frissesség megtartásának feltétele a folyamatos tanulás. Időskorúak, a demenciától rettegők számára gyakori orvosi javaslat „az agyadat azzal véded, ha használod”. Az idősek szabadidő felhasználásában tehát van helye az önképzésnek és igény is van a tudományos ismeretek bővítésére. Ha ezt az igényt olyan ismeretekkel tudjuk kielégíteni, ami az idősödő korosztályokat nagyon érdekli,  -és ez az egészség megőrzésének területe,- akkor egyértelművé válik, hogy erre építhet az egyetemünk új képzési formája. Ez a meggondolás meg is határozta az ismeretterjesztési programunk irányát, tematikáját. Feltételeztük, az idősödő korosztályokban van igény  az egészség megtartására vonatkozó, a betegségek természetére és megelőzésére vonatkozó új ismeretek megszerzésére.

A Semmelweis Egyetem hármas feladata a betegellátás, az oktatás és a kutatás. A 250 éves egyetem ezeket a feladatait mindig igyekezett legjobb tudása és lehetőségei szerint teljesíteni. Az egyetem elsősorban a középmagyarországi lakosok ellátásában vesz részt ami az ország lakosainak harmadát, negyedét jelenti. Fontos tehát mind az egyetem, mind a lakosok számára is, hogy ismerjék az egyetem tevékenységét az egyetemen folyó kutatást és betegellátást. Nagyon sok jó külföldi példát ismerünk arra vonatkozóan, hogy mit is jelent a széleskörű kapcsolatrendszer az orvosi karok és a lakosság között, hogy milyen előnyös mindkét fél számára ez a kapcsolat. Mit jelent Montreál lakosai számára a McGill egyetem klinikáinak jelenléte, az Orvosi Fakultás, vagy Bostonban a Harvard Egyetem  oktató kórházának a Massachusetts General Hospitalnak jelenléte. Fontosnak tartjuk mi is, hogy magáénak érezze a főváros lakossága az egyre szélesebb körű nemzetközi elismertségnek örvendő Semmelweis Egyetemet.

Az orvos-beteg kapcsolat új tartalmat kapott az utóbbi évtizedekben. Az információ alapú társadalomban a világhálón elérhető mérhetetlen ismeretanyag megváltoztatta a lakosság viszonyát az egészségügyhöz is. A lakosság számára is elérhetőek a legújabb kutatási eredmények, így az orvosbiológia eredményei is, ugyanakkor az elérhető ismeretek rohamos bővülése nem jelent mindig  jobb tájékozottságot. A félrevezető, a téves információk is megjelennek, és a megfelelő szemlélet, irányultság nélkül az információk áradatában gyakran elvész a felhasználó. Az orvos-beteg párbeszéd egy partneri kapcsolat keretei között zajlik.  Az orvoshoz forduló beteg elvárja a teljeskörű tájékoztatást és a döntéseket közösen hozzák meg orvos és beteg. A lakosság széleskörű tájékoztatása alapvető feladata és érdeke is a betegeket ellátó szakembereknek. Az egészségszociológia, a pszichiátria, illetve orvosi pszichológia feltárta azt a változást, ami végbement az „atyáskodó”, kioktató, alá-fölérendeltséget feltételező orvos-beteg kapcsolat fokozatos visszaszorulását jelenti és a két fél között egyre inkább egyenrangú partneri viszony alakul ki. A szakma részéről jelentkező tudástöbblet nem jelenti, nem jelentheti ebben a bizalmi viszonyon alapuló interperszonális kapcsolatban az egyensúlytalanságot. Ehhez viszont a kliens részről a betegségekkel kapcsolatos ismeretekre is szükség van.

Az idősek számára a betegségek ismerete, a tünetek, a diagnosztikai lehetőségek megismerése méltán számíthat érdeklődésre. Maga az életkor és a korhoz kötött betegségek jelentős részben a további  életkilátást befolyásoló rizikó tényező lehet. Ezekkel a meggondolásokkal indítottuk útjára az egyetemen a Szenior Akadémiát. Az egyetemeken az idősoktatás mind külföldön, mind a hazai gyakorlatban, mint ezt az előzőekben érintettük, nem példa nélküli. Ugyanakkor a Semmelweis Egyetemen nem volt ennek hagyománya. Az induláshoz megfelelő alkalomnak ígérkezett a 250 éves intézményünk alapítási évfordulója. Így ezt az ünnepélyes évfordulót arra is alkalmasnak találtuk, hogy elkezdjük az idősek oktatását. 

Az előadások az orvostudomány, a klinikai kutatások, a betegségmegelőzés és népegészségügy legújabb eredményeiről tartanak ismertetést kifejezetten a nyugdíjas korú érdeklődők számára Az első két szemeszter összeállításánál több szempontot vettünk figyelembe. A népbetegségek megismertetése, azok ellátása és prevenciója a hazai halálozási adatok ismeretében kijelölte a témák egy részét. A leggyakoribb betegségek közül a szív és agyi keringési katasztrófák tüneteinek megismertetése, a sürgősségi szemlélet és az ebből következő tennivalók oktatása az egyetem vezető szakembereinek előadásában meggyőző erejű. A daganatos halálozás hazai helyzete ugyancsak olyan téma, amiről beszélni kell. A mozgásszervi betegségek gyakorisága elsősorban az idős korosztályokban indokolta a témaválasztást. Az egyetem névadója Semmelweis Ignác, a legismertebb magyar orvos tragikus sorsa nemcsak az orvostársadalom számára fontos téma, de a lakosságnak is ismerni kell életét, tevékenységét, hírét a világban. A kutató egyetem tevékenyégéből is igyekeztünk felvillantani néhány témát, megismertetni azokat a kutatásokat, amelyeknek közvetlen gyakorlati hasznuk is lehet. A korszerű vizsgáló eszközök, elsősorban az MRI működésével kapcsolatos ismeretek megértették a hallgatósággal, hogy mire alkalmas és mire nem az adott eszköz.

Vezető egyetemi oktatókat kértünk és kérünk fel, akik képesek érthetően megszólítani az idősödő korosztályhoz tartozó többnyire laikus hallgatókat, figyelembe véve hallgatóság ismeretszintjét, háttér ismereteit. Ez a biztosítéka a színvonalnak. Az oktató, ismeretközlő előadások igazodnak a felnőttek tanulási szokásaihoz (az andragógia szempontjaihoz). Úgy terveztük a tematikát, hogy a képzés értelmezhető legyen a public responsibility tevékenység keretében zajló egyetemi oktatási formának. Kívánalom, hogy az előadások a szociális érzékenységet jól artikulálják. Végezetül cél, hogy az idős generációban csökkenjen a lemaradás érzése, könnyebb legyen számukra a felgyorsuló orvosi kutatásokkal, technológiai fejlődéssel a tájékozódás szintjén lépést tartani. 

Az első két szemeszter célja nemcsak a hallgatóság érdeklődésének felkeltése, de számunkra tapasztalatgyűjtés is. Erre vonatkozóan kértük hallgatóságunkat, hogy a szemeszterről küldjenek visszajelzést. Az elhangzott előadások dokumentációja a Semmelweis Egyetem Szenior Akadémia honlapján elérhető, letölthető. Az egyetem Általános Orvostudományi Karának Dékáni Hivatala, az egyetem PR Igazgatósága és a Hallgatói Önkormányzat áldozatos segítsége, munkája köszönetet érdemel. Az Akadémia programjának meghirdetésében az írott és elektronikus média részt vállalt és az érdeklődés rendkívül széles körűvé vált. A napok alatt több mint 700 jelentkezőből az előadóterem mérete miatt az első szemeszterre csak 300 hallgatót tudtunk regisztrálni. A második félév előadásait az Egyetem legnagyobb előadó termébe helyeztük át és így 700 hallgató felvétele vált lehetővé. Az első félév pozitív tapasztalata, hogy gyakorlatilag nem volt lemorzsolódás, és a kurzust igazoló emléklapot szinte minden résztvevőnek át tudtuk nyújtani.

A második szemeszter témái tovább folytatják az egyetemen folyó gyógyító, kutatómunka bemutatását. Így az idegsebészet, illetve az általános sebészet új eszközrendszere, lehetőségei mellett gyermekonkológia, virus indukált tumorok próblémája, orvosetika, sőt az egészségpolitika elméleti kérdéseiről is elhangzik  előadás. Az idős korosztályt érdekelni fogja a szürkehályog gyakoriságának és ellátásának korszerű módszertana. Természetesen nem maradhat ki a tájékozódásból a genetika, az orvosi pszichológia, a molekuláris biológia, vagy az ortopéd sebészet sem. Végül, az esztétika és a modern agykutatás kapcsolatáról is szó lesz, ami példája a tudományterületek közötti együttműködésnek, az interdiszciplináris megközelítésnek. 

Hogyan tovább? A két alapozó szemesztert követően olyan speciális képzéseket tervezünk indítani, ami az érdeklődő hallgatókat képes aktivizálni és karitatív tevékenység formájában bekapcsolni a betegek gondozásába. Ennek keretében a kórházi betegellátás szervezeti és gyakorlati oldalával tervezzük megismertetni  az érdeklődőket annak reményében, hogy lesznek vállalkozók, akik a hátrányos helyzetű betegek látogatásával közösségi szolgálatot vállalnak. A társadalmi kohézió ügyét szolgálhatja az a karitatív aktivitás, ami a jószándék mellett a korszerű ismeretek birtokában születik. Az előadások foglalkozni fognak a kórházműködtetéssel, a finanszírozási formákkal az egészségügyi ellátó rendszerek formáival. Az egészség-nyereség kérdése mellett a krónikus betegellátás, gondozás társadalmi feladatait és formáit is megismertetjük hallgatóinkkal.  A támogató pszichológia, a szenvedő emberrel való bánás etikai kérdései is a tervezett témák között vannak.

Ami a betegségek kutatásával, a modern betegellátás szempontjaival kapcsolatos kérdéseket illeti,  ebben hallgatóinktól kapott és javasolt témákat is beterveztük a következő szemeszterek témái közé, így a migrénről, a szédülésről, a szellemi hanyatlás tüneteiről és formáiról, az epilepszia műtéti kezeléséről, a Parkinson kórról, a fertőző betegségekről, a cukorbetegségről,  a mozgásszervi rehabilitációról, a szívbetegek rehabilitációjáról, a szívelégtelenségről, szenvedélybetegségekrő tervezün előadásokat.

A nyugdíjas orvosokra, egészségügyi dolgozókra gondolva tájékozódást biztosító szinten tartó előadás-sorozat is a tervek között szerepel. Genetika, genomika, humán genom program, modern vizsgáló módszerek, a modern képalkotás (MRI, CT, PET, SPECT, DSA), elektrofiziológia (EEG alapú képalkotás sLORETA) az agykutatás évtizedének új eredményei, hálózat kutatás, gyógyszerfejlesztés, gyógyszervizsgálatok Új adatok az ischaemiás agykárosodás kialakulásának magyarázatára, cardiomyopathia kialakulásának mechanizmusa depresszió, öngyilkosság tudatmódosító szerek, addikció, szenvedélybetegségek, hazai mentálhigiéné helyzete, szellemi hanyatlás. Mind olyan témák, amelyek méltán vannak az érdeklődés előterében.

A Semmelweis Egyetem számára a laikus képzés új terület. Az első szemeszter sikere és a második szemeszter felé forduló nagy érdeklődés bizakodással tölt el az Akadémia jövőjét illetően. Az Egyetem rektorának támogatása, a felkért előadók készsége és a dékáni hivatal lelkes munkája mind része az első szemeszter sikerének. Hagyományt teremteni szándékozó kezdeményezés ez a program. A hallgatóság támogató részvétele a biztosíték arra, hogy  megtalálja helyét a laikus képzés a Semmelweis Egyetemen. Az általános, szemléletet formáló előadások, szemeszterek után számtalan területen van mondanivalója az egyetemnek és reméljük lesz érdeklődés, fogadó készség is erre. Az ingyenességet nem tervezzük megszüntetni, de a folyamatos működést 2020 őszétől önkéntes, alapítványi támogatásokból tervezzük biztosítani. Sokunk reménye, hogy a Szenior Akadémia a Semmelweis Egyetemen megtalálja végleges, fenntartható  működési formáját és kiérdemeli a hallgatósága folyamatos támogatását és elismerését.